Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

6. szám - Szemle

részei fejlődésének lényeges irányzatát. Más szóval: a határ-tudományok és vegyes tudományágak nem sorolhatók be egyértelműen egy kategóriába. /Az "alkalmazások" során pedig természetesen szó sem lehet —az alapvető tudományokhoz viszonyítva— "műfaji tisztaságról" vagy tárgyköri homogén jellegről. Maga az alkalmazás célja adott: ez pedig általában "sui generis" jellegű./ A másik általános probléma az alkalmazott tudományok esetében az, hogy ezeknek tulajdonképpen nincsen önálló rendszerük. Leginkább ugy Írhatjuk le helyzetüket, hogyha a társadalmi gyakorlat felől indulunk ki. A társadalmi gyakorlat meghatározott területeken kényszerítő szükséggel tüz ki bizonyos feladatokat a tudományok elé; e feladatok megoldásából a nyelvészet egyedül, illetőleg más tudományokkal együttesen veszi ki a részét. Az alkalmazott nyelvészet "rendszere" tehát a társadalmi gyakorlat és a nyelvészet kölcsönhatásának összessége. Rendszerről igy legföljebb szervezeti szempontból beszélhetünk. Ez azonban nem is fontos: az alkalmazott nyelvészet értékét ugyanis nem a heterogén ágainak valamiféle másodlagosan létrehozott egysége, hanem sokoldalú társadalmi hasznossága adja meg. Az alkalmazott nyelvészet legjobb definíciójának azt tartjuk,hogy közvetlenül hasznos nyelvészet. 5.2. AZ ALKALMAZOTT NYELVÉSZET TARTALMA, FELOSZTÁSA Nincs egységes közfelfogás az alkalmazott nyelvészet tartalmát és fel osztását illetően. ASzovj etunióban eredetileg a gépi forditást és a vele együttjáró dokumentációs nyelvészetet sorolták Ide /emellett olyan ágazatokat Is idesoroltak, mint a terminológia kutatása és a transzkripció, illetőleg egyes helyeken a fonetika bizonyos részeit is/. Az Egyesült Államokban viszont az alkalmazott nyelvészet eredetileg jóformán csak az idegen nyelvek /főként az angol nyelv idegenek számára történő/ oktatásának nyelvész megközelítését jelentette; ujabban azonban ennek tartalma rendkívül gyorsan szélesedik; ma már egyre inkább felölei a dokumentációs nyelvészetet, valamint a tetszés szerinti "ad hoc" alkalmazási feladatok megoldását. Mintegy középúton járnak a franciák, akik az alkalmazott nyelvészetnek három fő ágát különböztetik meg: a dokumentációs nyelvészetet /központjában a gépi fordítással/, az idegen nyelvek oktatásában alkalmazott nyelvészetet és a nyelvstatisztikát. Félig-meddig idesorolják a szovjet és a francia kutatók a neuro-lingvisztikát, különös tekintettel a gyógyításra; továbbá a filológiában igen fejlett kontinentális országok /Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország és Hollandia/ kutatói a filológia gépesítését. 782