Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

és számunkra hozzáférhető adatok egyaránt azt mutatják, hogy az alapkutatások részesedése továbbra is állandóan növekedni fog, és 1970-ben a fejlett országokban minimálisan 12 %-át teszi majd az egész kutatási és fejlesztési tevékenységnek." A szerzők végül is az alábbiakban summázzák az alapkutatásokkal kapcsolatos problémákat, egyszersmind javaslatokat adva az elfogadható keretekre: "I958-I963 között Csehszlovákiában az alapkutatások részesedése megfelelt a világszerte megnyilvánuló tendenciáknak. Jelenleg a tudományos és műszaki alapok javasolt mutatói ezt a részesedést /a dolgozók számában kifejezve/ 1965-1970 között az egész kutatási és fejlesztési bázis 9,5 %-ában kivánják meghatározni. Ahhoz, hogy a velünk hozzávetőlegesen azonos fejlettségű államoktól az alapkutatásokban ne maradjunk el, szükség lenne a Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgozói létszámának legalábbis 14 500 főre való emelésére. így 1970-re —a felsőoktatási intézmények alapkutatásokkal foglalkozó dolgozóit is beszámitva— az egész kutatási és fejlesztési tevékenység 10 %-át tennék az alapkutatások. A 12 %-os részesedéshez, amely 1970-ig a legfejlettebb államokat fogja jellemezni, a Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgozóinak számát körülbelül 16 700ra kellene emelni. Az Akadémia Elnöksége is igy foglalt állást 1964-ben." "Az alapkutatások fejlesztésénél —folytatja tanulmányunk—, ugyancsak fő meghatározóként kell szemügyre venni az épitési beruházást. A Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgozóinak képzettségi szintje alapján 1963-ban 2 átlagban 11,4 m forendeltetésü teret állapitottak meg egy dolgozóra. 1970-ig a dolgozók képzettségi összetételének javulásával számolva /a tudományos munkatársak az összes dolgozók 23,7 %-át, a felsőfokú képesitéssel rendelkezők pedig 47,8 %-át teszik majd az Akadémián/, eredetileg a szóbanforgó térhez személyenként további 0,5 2 2 m -t kivantak csatolni, aminek következtében egy dolgozóra átlagban 11,85 m nagyságú területnek kellett volna jutnia. Az eddig jóváhagyásra került irányelvek azonban meglehetősen kedvezőtlenek, ugyanis szerintük —az 1966-1970-re tervezett épitkezé_ 2 sekbol kiindulva— az 1 dolgozóra jutó átlagterület 9,6 m -re csökkenne. Ezzel 2 szemben minimálisan 10,2 m -t személyenként mégis biztositani kellene. Ez 1970-ig —14 500 dolgozóval számolva— kereken 250 millió Kés épitési beruházást tesz szükségessé . A műszerekkel /nem épitési beruházás/ való ellátottság alapvető előfeltétele a kutatómunka termelékenységének és hatékonyságának. Tekintettel az alapkutatásokat végző munkatársi gárda minőségi struktúrájának állandó javulására, a műszertechnika gyors fejlődésére és a laboratóriumi munka egyes tipusainak automatizálásában szerzett kedvező tapasztalatokra, messzemenően alátámasztható az a vélemény, hogy a gépi- és műszertechnikával való felszereltség emelése alapvető fontosságú. 67