Tudományszervezési Tájékoztató, 1966
1. szám - Szemle
p-7 / / "Human Relations", a "Human Factors" irányzat, végül az ergonomia. Ám elméletben és gyakorlatban egyik sem tudta a három rendszer összekapcsolását arról a "személytelenitett" holtpontról kimozdítani, ahová a tudományos üzemszervezés klasszikusai juttatták. Ford nyíltan megfogalmazta "a szervezett felelőtlenség" alaptételét, mondván, hogy az óriás vállalat túlságosan nagy ahhoz, hogy emberi lehessen. Annyira megnő, hogy elnyomja az egyének személyiségét: egyaránt eltűnik tömegében a munkaadó és a munkavállaló személyisége. Helyükre Taylor szerint az organizáció, a szabályok /igazgatás/, a számok /adatfeldolgozás/ és az eszközök /gépek és készülékek/ rendszere lép. Az előbb felsorolt tudományágak igyekeztek tisztázni a rendszerből kimaradt, de mégis leglényegesebb tényezőjének megmaradt ember kapcsolatait munkájával, munkafeltételeivel, munkatársaival, munkaeszközeivel. Több munkafeltétel együttes elemzése vezetett az ember-gép rendszer hatékonyságának vizsgálatához. A döntő fordul at ot itt is a kibernetikai szemlélet hozA SZOVJET MŰSZAKI LÉLEKTAN VIZSGÁLATI TERÜLETEI A műszaki pszichológia /ergonomia/ vizsgálja az emberi sajátosságokat a gépek konstrukciójához való alkalmazkodás szempontjából, továbbá abból a szempontból, milyen mennyiségű információt képes az ember bizonyos időegységben észlelni és feldolgozni? Ezek az információk milyen módon dolgozhatók fel a legjobban? Milyen frekvenciával kell a jelzéseknek egymást követniük, hogy észlelhetők és megválaszolhatók legyenek? A szovjet pszichológusok kiindulási pontja az, hogy az "ember-automata" rendszer tudományos kutatása csak dialektikus materialista metodológiával végezhető. "Az amerikai human engineering képviselői —mondják a szovjet pszichológusok— a munkafolyamat társadalmi vonatkozásait figyelmen kivül hagyják, és az embert az auto25/ matizalt technikában csak mint elszigetelt,elvonatkoztatott egyent szemlelik." 23/ A munkalélektan, valamint az ergonomia irányzatait ismerteti és korszerű bibliográfiai áttekintést ad: VASZKÓ M. : Munkalélektan. Budapest, 1964. Tankönyvkiadó. 178 p. VASZKÓ M. : Ergonomia. Budapest, 1965. Tankönyvkiadó. 21? р. мт д 24/ SIEGEL, A.I. - WOLF, J.J.: A model for digital simulation of twooperator man-machine systems. /Két kezelős ember-géprendszerek digitális szimulációjának modellje./= Ergonomics, 1962.4.no. 557-572.p. 25/ TROMMER, H.: Zielsetzungen und Ergebnisse der sowjetischen Ingeneurpsychologie. Probleme und Ergebnisse der Psychologie. /А szovjet műszaki lélektan célkitűzéséi és eredményei,/ Berlin, 1963. Verl. d.Wissenschaft. A szerző tulajdona. 52