Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

diploma vagy képesités nélkül is nagy gyakorlattal és szaktudással rendelkező tudományos munkaerővé válhattak. Az Egyesült Államokban mindezeket a nehézségeket még növeli az, hogy az ország tudományos munkaerőinek igen számottevő hányada külföldön szerezte diplomáját vagy képesitését, továbbá még az ország saját felsőoktatási vagy szakképzési intézményeinek sincs semmiféle egységes szabályzata. Az oktatásügy szabályozására az Egyesült Államok egyes szövetségi államainak saját kormányzata illetékes, amely azonban sok esetben nem él jogaival, hanem éppen felsőoktatási és szakképzési területeken az intézményi autonómiákra bizza a szabályozást. Végül a "magánszektor" óriási terjedelme miatt mindenféle kötelező adatszolgáltatás bevezetése óriási nehézségekbe ütközik. Az Országos Tudományos Alapitvány mindezeknek figyelembevételével végülis ugy látta, hogy a Tudományos és Műszaki Személyzet Országos Nyilvántartása /National Register of Scientific and Technical Personnel/ nem oldható meg kielégitő módon semmiféle már meglevő általános személyzeti nyilvántartás adatainak felhasználásával, hanem csak a tudományos munkaerők saját adatszolgáltatása alapján, к é r doives adatfelvétellel. A probléma az volt, miként határozzák meg azoknak a körét, akiktől az adatok kérdőiven bekérendők, s például milyen cimjegyzék alapján juttassák el ezekhez a személyekhez a kérdőiveket. Az Országos Tudományos Alapitvány ugy határozott, hogy első lépcsőként a természettudományos területen egyetemi, főiskolai vagy ezzel egyenértékü képzettséggel hivatásszerű tudományos tevékenységet kifejtő személyek körére terjeszti ki az adatfelvételt — hivatásszerű tudományos tevékenységnek tekintve a kutatást, a fejlesztést /a tervezőmunkák és vizsgálati tevékenységek bizonyos tipusait beleértve/, a tudományos felső- és szakoktatást, a tudományos szakértői és szakirói tevékenységet, a tudományos szakigazgatásban végzett tevékenységet, mindenkor feltételezve, hogy a fentebb körülirt képzettséggel és foglalkozásszerűen űzött tevékenységről van szó. Az országos adatfelvételnek ezt az első lépcsőjét 1962-ben valósitotta meg az Országos Tudományos Alapitvány; azóta második lépcsőként —hasonló definícióval— kiterjesztette a felvételt a társadalomtudományok területére is, de ennek a felvételnek az adatai még nem állnak rendelkezésünkre. Ugyancsak külön lépcsőt alkot a műszaki tudományos és az orvostudo mányi területek felmérése, amelyeket azért kell a természettudományos területektől elkülönítve kezelni, mert itt a szorosabb értelemben vett tudományos tevékenységet nem üző diplomások —gyakorló mérnökök és orvosok— óriási tömegének különválasztása speciális problémát okoz. Ettől eltekintve az orvosi és mérnöki diplomával rendelkező munkaerőkről az Egyesült Államokban külön szakstatisztika és sokféle szak39