Tudományszervezési Tájékoztató, 1966
1. szám - Szemle
intézményi támogatásoknak az, hogy viszonylag kevés tematikus irá nyitási lehetőséget nyújtanak a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök kutatási célú felhasználása tekintetében, még ha a "céltámogatások" nyújtásakor rendszerint valamelyes utalás is történik arra, milyen kutatási terület müvelése érdekében adják a szubvenciót, s valamiféle beszámolót is megkivánnak a céltámogatás alakjában nyújtott anyagi eszközök felhasználásáról. A kutatási feladat szabatos meghatározása, a teljesitési időhatár rögzitése, s általában a szerződéses tevékenységhez hozzátartozó kötelezettség vállalás az anyagi eszközök pontosan megszabott célra való felhasználására, a végzett munka nyilvántartására és a róla való jelentéstételre — mindez meglehetősen idegen az "intézményi támogatások" rendszerétől. Ezért az amerikai gyakorlat szerint az állami kutatásiinanszirozásnak ezt a formáját leginkább ott használják, ahol valóban csak azt kivánják elérni, hogy bizonyos tágabban körülirt tudományterületen kutatómunka folyjék, bizonyos intézményeknek lehetőségük nyiljék megfelelő kutatótevékenység kifejtésére, s nincsenek közelebbről meghatározható, tematikusán megszabott specifikus kutatási szükségletek. Az Egyesült Államokban az ilyen szubvenciós juttatásokat főleg az alapkutatások területén, továbbá az egyetemi oktat5tevékenység kutatási mellékágának előmozditása céljából, s végül még az általános művelődés szempontjából fontos, de gyenge anyagi bázisú társadalomtudományi, humanisztikus stb. tudományszakok megsegitésére folyósitják az állami kutatásfinanszírozás rendszerén belül.Tervszerű, központilag irányitott és pontosan meghatározott célú kutatások finanszírozására ezt a formát nemigen tartják alkalmasnak. Ami az államigazgatás intézményhálózatába beépitett kutatóhelyeken "saját rezsiben" végzett kutatómunkákat illeti, ezeknél a tervszerű központi irányitás megvalósítása és a kutatási tematika szabatos kitűzése elvileg természetesen nem ütközhetik semmiféle különösebb nehézségbe. Amerikai felfogás szerint a baj inkább az, hogy itt az államigazgatásra hárul minden gond és felelősség a kutatótevékenység végrehajtásának megszervezéséért és összes operativ részleteinek irányításáért, ami különösen azért okoz nehézségeket, mert a kutatótevékenység operativ részleteire nehezen alkalmazhatók az államigazgatás szokványos adminisztratív, számviteli stb. rutinjai . Ez egyik oka annak, hogy a szövetségi kormányzat a közigazgatás számára nélkülözhetetlen szolgálati kutatólétesitmények /például közegészségügyi, mérték- és szabványügyi, földtani, térképészeti, meteorológiai kutatóhelyek/ viszonylag szük körén kivül csak olyan kutatóintézményeket tart saját kezelésében, amelyeknél ezt állampolitikai, illetve elsősorban hadügyi megfontolások különösképpen indokolják /például atomkutatás, rakéta- és űrkutatás stb./. A másik oka az, hogy az Egyesült Államok kormánya a kapitalista magánvállalkozás politikáját támogatja a kutatás területén is. 31