Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

Ezek hatékonysága a vállalat nagyságától, az iparág műszaki adottságaitól és a jelöltek alkalmassági fokától függ. Egyébként érdekes, hogy jó néhány vállalat szerint az egyes jelölteknél a szabályszerű áttekintés és kiértékelés hasznos információt nyújtott ugyan, de a végső elemzéshez és döntéshez aránytalanul sok "meg nem fogható" tényezőt mérlegeltek. Mindennek következtében nehéz általános következtetéseket levonni arra vonatkozólag, hogyan "töltsék fel" a kutatási vezetőséget. A legjobbnak látszik az esetenkénti tanulmányozás módszere, amikor összehasonlító elemzéseket végeznek a kutatási vezetés /irányitás/ tökéletesítésének eljárásait illetően. Két lényeges általánosítás azonban még igy is tehető: 1/ Jelenleg az iparban éleződik a műszaki verseny, és igy a kutatási igazgatók helyzete, mind önálló kutatóintézetnél, mind a vállalatoknál egyre jelentősebbé válik. 2/ Mind lényegesebbé váló szempont, hogy a kutatási igazgató kiváló egyéniség, vállalaton belül is műszakilag képzett, komoly szaktekintély legyen, kiegészítésképpen pedig rendelkezzék az általános vezető ismérveivel. KUTATÓK ÉS KUTATÁSI VEZETŐK

2

/ Mint már az eddigiekben is szó volt róla, a kutatási vezető egyik legfontosabb feladata az irányitása alatt álló intézmény szakkádereinek kiválasz tása, képzése és az utánpótlás biztositása. E kérdés szorosan kapcsolódik a vezetésre vonatkozó koncepciókhoz, ezért is ismertetjük az előbbi téma közvetlen folytatásaként. A tudósok és mérnökök irányitása egy ipari kutató és fejlesztő laboratóriumban /adott esetben konkrétan a Sandia Corporation tapasztalatait elemzik a szerzők/ specifikus probléma. Az alkalmazott- vagy az alapkutatásban dolgozó szakmai személyzetet a gyártásban dolgozó vagy a kereskedelmi személyzettől egészen eltérő követelmények alapján kell kiválasztani és megitélni, hiszen a kutatáshoz szükséges munkalégkör különbözik a többi ipari komplexumétól. A szerzők az egyik legnagyobb kutató és fejlesztő laboratóriumban tanulmányozták ezeket a vezetési problémákat. Az uj szak-személyzet utánpótlása a végzett egyetemisták közül kerül ki, akik két éves "munka-tanulmányozásra" lépnek be a vállalathoz /a két év mindkét rész2/ JENKINS,D.J. - LARLETON,F .0. - PERES,S.H. - GARCIA,J.R.: Studies in managing research and development personnel. /Kutatási és fejlesztési személyzet irányitása./ = Research Management /New York/, 1964.szeptember. 349-365.p. 102