Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

rium, a NASA és az Atomenergia Bizottság a kiutalt állami alapokat nem kizárólag katonai kutatásra használják fel, véleménye szerint a költs'égvetésnek az a hányada amelyet közvetlenül közegészségügyre, oktatásra, mezőgazdaság fejlesztésére és más fontos polgári célokra szánnak, a kutatási és fejlesztési összberuházasokhoz képest nemcsak kevés, hanem aránytalanul csekély. A SZÖVETSÉGI KORMÁNY TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ APPARÁTUSA Az állami tevékenységnek ma már minden jelentősebb ága oly mértékben függ a technikától, hogy a köztisztviselői kar szakembereinek 60 tudományos és müszarki területen dolgozik. A kutatást és a fejlesztést csaknem minden fontosabb állami szerv programja szerves részének tekinti. Az alapok kiutalásáért nagy harc folyik, és a költségvetés kutatási rovata azokból a résztételekből áll össze, amelyek jóváhagyását igénylőik az egyes szerveken belül folyó versenyben és elnöki szinten keresztül tudták vinni. A "programozásnak" ez a rendszere az állami kutatás egészének koordinációját elkerülhetetlenül bonyolulttá teszi és lelassítja, ugyanakkor bizonyos decentralizációt és a kutatás sokrétűségét teszi lehetővé. A szövetségi kormány alapjaiból finanszírozott tudományfejlesztés méreteinek megnövekedésével azonban fokozott mértékben mutatkoznak meg a kutatás integrációja érdekében megtett intézkedéseknek a következményei, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az elnöki döntések szintjén biztosítsák a munkaerő-állomány, a felszerelés és a pénzügyi erőforrások minél hatékonyabb felhasználását, a szükségtelen átfedések kiküszöbölését és azt, hogy fontos kutatási célkitűzéseket ne mellőzzenek. A kutatás és fejlesztés kereteinek minden jelentős bővitése uj adminisztratív apparátust igényelt. Az utóbbi öt évben az elnöki hivatalon belül uj szervezeteket hoztak létre és az ügyviteli módszereken is javítottak. A cél: az egyes állami szervek tevékenységének jobb összehangolása a távlati tudományfejlesztés súlypontjainak a kiemelésével. Az országos tudománypolitikai irányvonal kialakítására irányuló kísérletek megmutatták annak szükségességét, hogy valamely tudományos program hasznosságát ne csupán egy-egy adott állami szerv különleges feladatai teljesítése, hanem nagyvonalúbb tudománypolitikai koncepció, több tudományág szükségletei és lehetőségei szempontjából mérjék fel. Más esetekben a szempont: a szétágazó kutatási erőfeszités összefogása egy-egy országos horderejű szociális, vagy egyéb probléma megoldása érdekében. A legnehezebb feladatok közé tartozik végül a különböző kutatási tervezetek fontossági sorrendjének és annak a megállapítása, milyen Kilátásuk van a sikerre, mivel az anyagi eszközök allokációjának ehhez kell igazodnia. 83