Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

Az ÁBTKK és az Akadémia közötti munkamegosztás, illetőleg az akadémiai tudományszervezési és irányitási-koordinálási funkciók elvi alapja az, hogy a "tudományos" kutatások, s az ezekben folyó hosszabb lejáratú alapkutatások az Akadémia hatáskörébe tartoznak, és ezen keresztül kapcsolódnak az ÁBTKK-hoz, mig a népgazdasági szükségletet és a társadalmi gyakorlatot alapvetően érintő "tudományos-technikai" kutatásokat közvetlenül az ÁBTKK fogja össze. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1963. májusi közgyűlése u j akadémiai alapszabályt fogadott el, amelynek fontosabb — a korábbihoz képest uj — rendelkezései a következők: "Az Akadémia alapvető feladata a kutatómunka továbbfejlesztése a természet- és a társadalomtudományok egész területén". Feladata egyúttal "a termelés fejlesztésével közvetlenül összefüggő perspektivikus kutatások végzése a technikai haladás olyan döntő területein, mint az ország villamositása, a termelés komplex gépesitése és automatizálása, nagyfontosságú népgazdasági ágazatok kemizálása, uj anyagok előállítása, a radioelektronika, uj energiaforrások felhasználása, az energiaátalakitás uj módszereinek kidolgozása". Továbbá feladata "általáhan a technikai haladás uj lehetőségeinek elvi feltárása és ezek alkalmazása népgazdasági célokra". "Az Akadémia ellenőrzi a természet- és a társadalomtudomány területén folyó tudományos kutatások fejlődését, saját intézményein kivül az egyetemeken, továbbá az állami bizottságokhoz, az egyes iparágakhoz és más főhatóságokhoz tartozó intézményekben is". " Az Akadémia segitséget nyújt a köztársaságok akadémiáinak a kutatások megvalósításához, kapcsolatokat tart fenn az ország többi tudományos kutató szervével és intézményével, tudományos társaságokkal, minisztériumokkal és főhatóságokkal, állami bizottságokkal, népgazdasági tanácsokkal»vállalatokkal". Az Akadémia alapszabályokban is rögzitett feladatainak szembeötlő u j vonása a természet- és társadalomtudományok fejlődésének a termeléssel szoros kapcsolatot tartó — a népgazdaság fejlesztési terveivel összhangban álló — irányitása, a tudomány összekapcsolása a termelőmunkával, továbbá az elért eredmények gyakorlati felhasználásáról való gondoskodás. Az I963. évi közgyűlés az Akadémiát szervezetileg is jelentősen átalakította. Az eddigi kilenc osztály helyett 15 osztályt szerveztek, melyet az Elnökség három szekciója fog össze. A szekciók létrehozásának célja: a jobban szakositott, számban megnövekedett osztályok szakszerűbb vezetésének biztositása az Elnökségen belül, a szekciókhoz tartozó osztályok munkájának jobb koordinálása. A szekciók vezető testületét egy-egy alelnök vezetésével a szekcióhoz tartozó akadémikus osztálytitkárok alkotják. Az Akadémia 15 osztályának megoszlása a szekciók között: 5