Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

elnöke pedig P.M.S. Blackett professzor, aki kiváló tudományos működése mellett te­kintélyes tudománypolitikai tevékenységéről is közismert. A testület tagjainak leg­nagyobb része tudományos szakember, a Királyi Társaság tagjai, akik valamely egyetem vagy intézmény képviselői. ^^ 32/ Ezzel kapcsolatban a New Statesman-ben érdekes fejtegetés jelent meg. A Technikai Minisztérium felállításával az angol munkáspárti kormány szán­dékosan a leggyengébb pontot választotta ki, hogy az alap- és alkalmazott kutatás kö­zött kettévágja Quentin Hogg hatalmas oktatási, tudományos és technikai birodalmát, állapitja meg a cikk irója. A DSIR-t középen kettéhasították. Mint az várható is volt a "műtét" egyes tudományos és ipari körökben hangos tiltakozást váltott ki, hiszen számos intézmény és szervezet elevenébe vágott. November elején például a Köztiszt­viselő Szakemberek Szervezete formális levélben jelentette be tiltakozását Wilson miniszterelnöknél, amelyben óva intette, hogy az intézkedés következményei "végzete­sek" lesznek. Hasonlóképpen érvelt a DSIR egyik tudósa által a New Statesman cimü fo­lyóiratban közzétett levél is. Elvben természetesen nagyonis indokoltak ezek az ag­gályok. Az alap- és alkalmazott kutatás szorosan összefonódott, gyakran egyazon la­boratóriumban folyik, és a munka során minduntalan egymásra van utalva. A már emii­tett tudós levele talán túlságosan messzire megy, amikor azt követeli, hogy "lénye­ges, miszerint minden kutatóintézet megfelelő arányú alap- és alkalmazott kutatást folytasson, amennyiben azt akarjuk, hogy működése sikeres legyen, s ha azt kivánjuk megfelelő kiváló tudósra kellő vonzerőt gyakoroljon", hiszen a legnagyobb és leg­eredményesebb munkát gyakran olyan laboratóriumok végzik, amelyekben szinte kizáró­lag csak alap-, vagy alkalmazott kutatás folyik. Ezek azonban rendszerint egyetemi vagy ipari laboratóriumok, amelyeknek kettéosztása nyilvánvalóan egyszerű feladatnak bizonyul. A nehézségek ott kezdődnek, amikor vegyes DSIR egységet kell különvá­lasztani. A "tiszta" és az "alkalmazott" közötti választóvonal itt azonban annyira bizonytalan, hogy általában lehetetlen meghatározni, az adott munka melyik kategó­riába tartozik. Paradox módon éppen ez a tény huzza ki a birálók lába alól a talajt. Nyilvánvaló, hogy senkinek sem jutna eszébe, hogy laboratóriumi szinten válassza szét az alap- és alkalmazott tudományt: a "sebészkés" nem az alkalmazott kutatást végző tudóst választja le alapkutatással foglalkozó kollégájáról, hanem egész la­boratóriumi egységek és kutatóintézetek között vág majd választó ösvényt — márpe­dig az ilyen intézmények túlnyomórészt vagy az egyik, vagy a másik kategóriába es­nek. Fennmarad azonban a politikát kialakitó szinten a hasadás, s ezt erősen, gondosan át kell hidalni. Ugy tűnik, a kormány tisztában van ezzel a problémával. 31/ Science and government... i.m. 633»P« 32/ LEACH, Gerald: The bridging operation, /Az áthidalási müvelet./ = New Statesman /London/. 1964. nov. 2o. 772.p. 57

Next

/
Thumbnails
Contents