Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

ALAPKUTATÁS KIS ORSZÁGOKBAN

1' A к i s e g У e t e m e к e n f 0 1 У Ó к u t a t ó m u n к a — A к u t a t á s i t a n á с s 0 к m e 1 1 e t t m ü к 0 d ő к u t a t á s i s z 0 1 g á 1 a t A к i s 0 r s z á g 0 к é s a И n a g У t u d 0 m á n У п / il В i g S с i e n с e it / V a n e s z ü к s é g ü к a к i s 0 г s z á g 0 к n a к á t f 0 g ó e 1 m é 1 e t i к u t a t á s r a ? A kis országban folytatott elméleti kutatás előtt álló problémák közül egyesek nyilvánvalók, a szerző azonban a teljesség kedvéért bevezetésképpen ezeket a kérdéseket is érinti. Olyan nagyhatalom, mint például az Egyesült Államok megteheti, hogy utasitja a központi kutatási tanács funkcióját betöltő National Science Foundation-t, gondoskodjék arról, hogy egyetlen konkrét jelentőséggel biró kutatási területet se hanyagoljanak el az országban. Kis ország számára lehetetlen ilyen politikát követni, mivel ez az erőforrások nagymérvű szétaprózódását, felszines munkát eredményezne. Egy olyan országnak tehát, mint Svédország, be kell látnia, hogy elhatárolásra és az erők koncentrálására van szüksége. Másrészt viszont létezik egy küszöbérték is a differenciálódásban, amely alá sem lehet büntetlenül menni. így például nem nélkülözhetők a fizikai kémia területén működő tudósok, egyeseknek foglalkozniuk kell a negyedkori geológiával, limnológusok nélkül pedig egyszerűen nem lennénk korszerű kulturával rendelkező emberi közösség. A PÁRHUZAMOS KUTATÁSOK INDOKOLTSÁGA Egy másik elvi jelentőségű szempont, amelyre vonatkozóan gyakran erősen FUNKE, Gösta W.: Grundforskningen i sma länder. /Alapkutatás kis országokban./ Az IVA kutatáspolitikai szemináriuma keretében 1964. január 9.én megtartott előadás szövege. = TVF /Stockholm/ 1964. 4.no. 91-95. p. 30