Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

2./ az üzemi jelentőségű kutatási és fejlesztési munkákat részben az állami költségvetésből, részben pedig az adott iparág műszaki alapjának hiteleiből fedezik. ad 1./ Az állami költségvetésben nincsen külön kutatási és fejlesztési tétel, az e célra folyósitott összegeket fontossági sorrendben osztják el, kerülve a szétforgácsolódás veszélyét. A rugalmasság érdekében a kutatási és fejlesztési keret 5 %-ából tartalékalapot képeznek, előre be nem tervezett munkák finanszírozására. Megengedett a keret 3o %-ának átcso portositása menetközben más témákra, ha ezáltal nem változnak a kutatási tervcélok. Különleges indokoltság esetén — a központi tartalékok alapjából — kiegészitő anyagi eszközök is igényelhetők. ad 2./ Az üzemi jelentőségű témák finanszírozása eddig a folyó termelés forgóeszköz szükséglete keretében — mint előzetes teljesítés — szerepelt. Ez nem vált be, a kutatás és fejlesztés ugyanis nem a folyó termelést, hanem annak perspektivikus tökéletesítését szolgálja, természeténél fogva nem helyes tehát ezt folyó célokra szolgáló keretből fedezni. Az ilyen finanszírozási keret nem eléggé rugalmas, mert nincs külön számlája a kutatásnak és fejlesztésnek, s igy erre a célra szolgáló összegek hovaforditása nehezen ellenőrizhető. E témáknál a várhatóan felmerülő költségeket az önköltségtervben fektetik le, a be nem tervezett kiadásokat hitelből fedezik. A KUTATÓKÉPZÉS RENDSZERE A kutatóképzés nagyobbrészt hagyományos módon, kisebb részben aspirantura keretében történik. A tudományos utánpótlás legszélesebb forrásait az egyetem illetve a főiskola elvégzése után néhány évig a gyakorlatban tevékenykedő, majd felsőoktatási intézmény oktatójává váló fiatal szakemberek jelentik. Az aspiránsképzés 1951-ben indult meg az NDK-ban, a felsőoktatási intézmények felügyelete alatt, 1955-ben a Minisztertanács ilyenértelmü határozata alapján ezt a feladatot átruházták a DAdW-ra. Az NDK-ban az aspiranturát a tudományos utánpótlás csupán egyik, de nem a legfontosabb eszközének tekintik. Az aspiránsokból a társadalomtudományok területén főleg akadémiai kutató-kádereket nevelnek. 24