Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

I960 -ban a Minisztertanács jóváhagyta a tudományos kutatások 102 problémacsoportból álló ötéves tervét, A problémacsoportok kidolgozását, majd pedig gondozását akadémiai munkaközösségek végezték. Ezekben 850 tudós és gyakorlati szakember tevékenykedett. Az Akadémia e terv 1961. évi teljesitését ellenőrizte és beszámolót is készitett róla. A beszámoló tanulsága az volt, hogy a kutatási tematika túlságosan bő, s teljesitését munkaerő- és felszerelésbeli hiányok egyaránt gátolják. Nem sikerült biztositani az egyes kutatási szintek optimális kapcsolatát és az eredmények gyakorlatba való átültetését sem. A problémacsoporti munkaközösségeknek nem volt megfelelő hatáskörük a hatékonyabb közbelépésre. Ezen kivül előkészületben volt egy 1980-ig szóló távlati tudományos terv is, amelynek kidolgozását az Akadémia 4 főbizottságra bizta. E távlati terv 1962-re vagy 1963-ra készült volna el, az uj helyzetben azonban valószinüleg csak előmunkálatként jön számitásba. A tervek koordinálásával és ellenőrzésével kapcsolatos hatásköri nehézségeket a Tudományos és Műszaki Bizottságot létrehozó jogszabály kiküszöbölte. A hálózatokon belüli tervfegyelem korábban sem volt problematikus. Az Akadémia intézeteinek szervezeti szabályzatai például kimondják, hogy azok jóváhagyott kutatási terv szerint dolgoznak és a soronkivüli, különös fontosságú feladatok megoldását felsőbb jogszabályok és az Akadémia vezető szervei tehetik kötelezővé. A beszámoltatás korszerű módszereinek kimunkálása a Tudományos és Műszaki Bizottság és az Akadémia programjában egyaránt szerepel. A Bizottságnak meg kell szerveznie a befejezett kutatások nyilvántartását, és az azokról szóló tájékoztatást is. • • A KUTATÁSOK FINANSZÍROZÁSA A kutatások finanszírozása az akadémiai és a felsőoktatási hálózatokban egyelőre költségvetési rendszer szerint folyik. Ezt a szakirodalom elavultnak tekinti, és már számos elképzelés született megváltoztatására. A tárcák irányitása alá tartozó kutatóintézeti hálózatban 1963 folyamán kettős rendszert vezettek be. A szolgáltatásokat legfeljebb csak mellékesen nyújtó intézetek költségvetési alapon, a szolgáltató intézetek pedig vállalati alapon működnek. A költségvetésből gazdálkodó intézetek bevételei három forrásból származnak: szolgáltatási térítésekből, műszakifejlesztési alapból és költségvetésből. Ezek az intézetek anyagi erőforrásaik 5 %-át, külön engedély alapján legfeljebb 10 %-át fordíthatják saját maguk által kezdeményezett kutatásokra. 17