Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

roija a főfelügyeletet, a bázis egyes tagjainak működéséért pedig a közvetlen felettesek felelnek. A KUTATÁS-TERVEZÉS RENDSZERE A kutatás és műszaki fejlesztés tervezésének kérdésével kapcsolatban az idézett párt- és kormányhatározat a következőket irja elő: Országos-, tárca- és vállalati-intézeti szinten perspektivikus tudományosés műszaki fejlesztési terveket kell kidolgozni, s ezeket a népgazdasági tervhez kapcsolva kell megalapozni. A tudományos- és műszaki fejlesztéssel és koordinálással foglalkozó Állami Bizottságnak, az Állami Tervbizottságnak és a Csehszlovák Tudományos Akadémiának, amely erre a feladatra Tudománytervezési Intézetet hozott létre, a távlati tervezés országos, tárca és vállalati intézeti szintű egységesítése érdekében 1963. szeptember végéig tervkészitési metodikát kellett kidolgoznia. A távlati tervek a következő résztervekből tevődnek össze: — a népgazdaság műszaki szinvonala emelésének fő irányai, — a főbb termékek műszaki színvonalának emelése, — elméleti jellegű tudományos kutatások, — a tudományos-kutatási bázis fejlődése. A távlati terveket mindig ugy kell továbbfejleszteni, hogy egy-egy, a népgazdasági ötéves terv befejezésével együtt végződő közepes lejáratú tervidőszak végén 15-2o éves perspektívát nyújtsanak. A közepes lejáratú tudományos- és műszaki fejlesztési terveknek már sokkal konkrétabbaknak kell lenniök és mutatórendszereket kell alkalmazniok. 1963-tól kezdődően ismét szerepeltetni kell a népgazdasági éves tervekben a tudományos és műszaki fejlesztés ötéves tervekből lebontott éves terveit. A tervezés módszereinek kidolgozásával párhuzamosan az ellenőrzés és a koordinálás korszerű módszereit is ki kell dolgozni. Ágazatonként tervezik egy-egy olyan "vezető munkahelynek" a kijelölését, amelyben koordinációs tanács szüntetné meg az átfedésedet. 1961-1965-ben a még érvényes tudományos- és műszaki fejlesztési terv szerint dolgoznak. Az Akadémia a tudományos terv teljesitését irányé Ívekkel segitette elő. Ezekből kitűnően a terv főproblémákra, főbb- és komplex feladatcsoportokra oszlik. A főproblémákat egy-egy koordinátor, a főbb- és komplex feladatcsoportok mindegyikét pedig az illetékes tanács, illetve kollégium kiséri figyelemmel . 13