Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Bibliográfia

Conference terminology. Ä manual for conference-members and interpreters in English, French, Spanish, Russian, Italian, German. /2.rev. and augm. ed./ Amsterdam-London-New York, 1962. Elsevier Publishing Company. 162 p. /Glossaria Interpretum./ A konferenciák terminológiája. Angol, francia, spanyol, orosz, olasz, német nyelvii kézikönyv konferencia-tagok és tolmácsok számára. 2,jav.bőv.kiad. MTA A tudományos életben és nemzetközi együttműködés egyéb területein egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a különféle tipusu összejövetelek, a kongresszusok, konferenciák, szimpóziumok, Számuk egyre gyorsabb ütemben nő, s kialakult a szakemberek sajátos rétege, amely a kongresszusok és más tipusu összejövetelek szervezésével,adminisztrációjával, ügyvitelével foglalkozik. E szervezői tevékenység során, ennek természetes velejárójaként kialakult a kongresszusok szervezésének szókincse, kifejezésanyaga. Hogy a tolmácsok, szervezők és részben a résztvevők dolgát megkönnyítsék, számos nyugateurópai és amerikai egyetem nyelvi intézete közreműködésével sorozatot adnak ki, mely a különböző szakterületek sajátos kifejezésanyagát nyújtja a szervezők és a tolmácsok számára. Ez a kötet, e sorozat egyik darabja, maguknak az összejöveteleknek szó- és kifejezésgyüjteményét sorolja fel. Az anyagot hat főrészre tagolja: az összejövetelek előkészítése, a dokumentumokkal kapcsolatos kérdések, a konferenciák összetétele, szavazások és választások, viták. A 756 kifejezést a szakrend után nyelvenként, külön betűrendes mutatóban is feldolgozza. GILMAN, William: The language of science. London, /1962./ The English Universities Press. VII, 248 p. MTA A tudomány nyelve, A tudományos irodalom rohamos növekedése egyre inkább előtérbe állitja a tudományos és műszaki Írásművek stilustani kérdéseit. A probléma többoldalú, amiből most csak kettőt emelünk ki: szükséges, hogy az Írásművek olvasói, akik jelen esetben tudományos dolgozók, amugyis kevés idejükben minél gyorsabban át tudjanak tekinteni egy-egy tudományos jelentést, cikket vagy könyvet, s minél rövidebb idő alatt megérthessék annak lényegét, másrészt a tudományos szakterületek egymáshoz való kapcsolata azt is szükségessé teszi, hogy a rokon vagy határterületek kutatói a másik területből őket érdeklő kérdések irodalmát minél világosabb és egyszerűbb formában tudják áttekinteni. Ezek és az ezekhez kapcsolódó kérdések fontosságára jellemző, hogy a helyes műszaki-tudományos Írásmódnak külön kis irodalma van. Az itt ismertetett mü fő célkitűzése, hogy hangsúlyozza és egy sereg példán bemutassa, milyen fontos a tudományos irodalomban a tömörség és közérthetőség, milyen nagymértékben javit ez a tudományos irásmü stilusán. Az általános célkitűzés mellett különösen két szempontra hivja fel a figyelmet. Az egyik a terjengősség problémája, ami gyakran, sőt legtöbbször a nyelvtanilag helytelen nyelvhasználat következménye. Sokban hozzájárul ehhez a "tudományosságra" való törekvés is, ami a hosszú mondatok és körmönfont megfogalmazások következtében nagyon árt a szöveg értelmének. A szerző gyűjtőmunkát folytatott és felsorol számos példát a terjengős, helytelen mondatfüzésekre, s egyúttal megmutatja a helyes fogalmazás módjait is. A másik célkitűzés a nyelvtisztaságra való törekvés. Ez a kérdés összefügg az előzővel. A szerző által "nagy szavak"-nak nevezett finomkodó, túlzottan irodalmiaskodó és "tudománykodó" szavak és kifejezések többnyire latin-francia kölcsön- és származékszavak, s ezekkel szemben az egyszerűbb, szövegben is érthetőbb angolszász, germá-n eredetű szavak használatát ajánlja. Érdekes Összevetésként felsorolja az ilyen szavak válogatott jegyzékét a megfelelő egyszerűbb és nyelvi.szempontból tisztább szavakkal együtt. Éppen ezért szükséges ennek a tulajdonképpen csak angol anyanyelvüeknek kiadott könyvnek az ismertetése: a könyv elolvasása, különösen pedig e fejezet elolvasása számos 93