Tudományszervezési Tájékoztató, 1964
1. szám - Figyelő
lárra rúgnak. Olyanok .vesznek részt rajta, akiknek foglalkozásuk kapcsán sokat kell olvasniok — mérnökök, kutatók, továbbá szerkesztőségek, kiadók, könyvtárak munkatársai. A tanfolyamokon való részvétel 50-150 %-kal növeli olvasási sebességüket. Baltimore-ban a Reading Dynamic Institute 1959ben 200 hallgatóval kezdte meg működését, 1961-ben már 3 700-ra emelkedett ez a szám, s az intézet egy-egy résztvevője valósággal rekordot ért el: igy egy szenátor 20 000 szót olvasott pl percenként, egy másik pedig 7 000et. Ilyen sebesség esetében természetesen már nem beszélhetünk a szó elfogadott értelmében olvasásról, hanem csupán "lefölözés"-ről ("skimming"). Kevés kivétellel percenként nemigen lehet többet elolvasni 2 000 szónál, de szakértők szerint a szem nem képes percenként 1 000 szónál többet meglátni. Ennél nagyobb sebesség mellett legfeljebb csak közismert frázisokat, kifejezéseket képes fölvenni az olvasó, vagy pedig a tartalomnak csak körülbelüli értelmét fogadja be. A "speed-reading" — gyors-olvasás — hivei állítják, hogy a gyors-olvasás nem káros az olvasás minőségére — ellenkezőleg: tény, hogy a lassú olvasók a légfelületesebbekj gyámoltalanul és passzív módon olvasnak, a koncentráláshoz sokkal több erőt igényelnek, mint a gyors olvasó. Az olvasottakat igen gyakran nem értik meg olyan jól, nem értékesitik annyira alaposan, és nem raktározzák el olyan biztosan. Ezért elfogadhatatlan, ha valaki arra hivatkozik: azért olvas lassan, mert lelkiismeretesen és biztosan olvas. A legtöbb esetben a lassú olvasó egyszerűen kevesebbre képes. Tény, hogy aki percenkónt 250 szót olvas, jobb olvasó lesz, ha megtanul percenként 6OO, 800 vagy 1 ООО szót olvasni. Aki ugyanis csak 250 szót olvas egyáltalán tartózkodni fog az olvasástól, hiszen az irodalom és a tudomány sok fontos müve olyan terjedelmes, hogy időhiány miatt csak két alternativa nyilik: gyorsan olvasni, vagy egyáltalán nem о lvasni. A müveit embernek képesnek kell lennie olyan gyorsan vagy lassan olvasni, ahogyan neki tetszik, illetve ahogyan azt az adott szituáció megkívánja. Minél nagyobb a maximális olvasási sebessége, annál több lehetősége van a differenciálásra. A lassú olvasónak rendszerint egyforma sebességgel kell olvasnia G о e t h é t vagy Agatha Christie -t. Aki azonban másodpercenkénti 800 szavas olvasási sebességgel rendelkezik,adott esetben ezt könnyűszerrel felfokozhatja 1 000-re, máskor lecsökkentheti 200-ra, A gyors-olvasó tehát sokkal kevésbé rabszolgája a gyorsaságnak, mint a lassu-olvasó a lassúságnak, A lassú olvasásnak a gyermekkorban szerzett, és csak nehezen, "edzéssel" levethető olvasási hibák vagy 75