Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Figyelő

lárra rúgnak. Olyanok .vesznek részt rajta, akiknek foglalkozásuk kapcsán sokat kell olvasniok — mérnökök, ku­tatók, továbbá szerkesztőségek, kiadók, könyvtárak munkatársai. A tanfolyamo­kon való részvétel 50-150 %-kal növe­li olvasási sebességüket. Baltimore-ban a Reading Dynamic Institute 1959­ben 200 hallgatóval kezdte meg működé­sét, 1961-ben már 3 700-ra emelkedett ez a szám, s az intézet egy-egy részt­vevője valósággal rekordot ért el: igy egy szenátor 20 000 szót olvasott pl percenként, egy másik pedig 7 000­et. Ilyen sebesség esetében természe­tesen már nem beszélhetünk a szó elfo­gadott értelmében olvasásról, hanem csupán "lefölözés"-ről ("skimming"). Kevés kivétellel percenként nemigen lehet többet elolvasni 2 000 szónál, de szakértők szerint a szem nem képes percenként 1 000 szónál többet meglát­ni. Ennél nagyobb sebesség mellett legfeljebb csak közismert frázisokat, kifejezéseket képes fölvenni az olva­só, vagy pedig a tartalomnak csak körülbelüli értelmét fogadja be. A "speed-reading" — gyors-olvasás — hivei állítják, hogy a gyors-olvasás nem káros az ol­vasás minőségére — ellenkezőleg: tény, hogy a lassú olvasók a légfelületesebbekj gyámoltalanul és passzív módon olvas­nak, a koncentráláshoz sokkal több erőt igényelnek, mint a gyors olvasó. Az olvasottakat igen gyakran nem ér­tik meg olyan jól, nem értékesitik annyira alaposan, és nem raktározzák el olyan biztosan. Ezért elfogadhatat­lan, ha valaki arra hivatkozik: azért olvas lassan, mert lelkiismeretesen és biztosan olvas. A legtöbb esetben a lassú olvasó egyszerűen kevesebbre ké­pes. Tény, hogy aki percenkónt 250 szót olvas, jobb olvasó lesz, ha megtanul percenként 6OO, 800 vagy 1 ООО szót ol­vasni. Aki ugyanis csak 250 szót olvas egyáltalán tartózkodni fog az olvasástól, hiszen az irodalom és a tudomány sok fontos müve olyan terjedelmes, hogy időhiány miatt csak két alternativa nyilik: gyorsan olvasni, vagy egyáltalán nem о lvasni. A müveit embernek képesnek kell lennie olyan gyorsan vagy lassan olvasni, ahogyan neki tetszik, illetve ahogyan azt az adott szituáció megkí­vánja. Minél nagyobb a maximális olva­sási sebessége, annál több lehetősége van a differenciálásra. A lassú olva­sónak rendszerint egyforma sebességgel kell olvasnia G о e t h é t vagy Agatha Christie -t. Aki azonban másodpercenkénti 800 szavas olvasási sebességgel rendelkezik,adott esetben ezt könnyűszerrel felfokozhat­ja 1 000-re, máskor lecsökkentheti 200-ra, A gyors-olvasó tehát sokkal kevésbé rabszolgája a gyorsaságnak, mint a lassu-olvasó a lassúságnak, A lassú olvasásnak a gyermek­korban szerzett, és csak nehezen, "ed­zéssel" levethető olvasási hibák vagy 75

Next

/
Thumbnails
Contents