Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

2. szám - Szemle

számban az összetett szóalakokat. A megoldás csak az összetett szavak szétbontása és az összetétel tagjainak azonositása alapján történő forditás lehet. Ebben az esetben gondot okoz a szavak formális fölbontása és maga a forditás is. Mindkét kérdésben az eddigi eredmények mellett akadnak még megoldatlan problémák is.

3^'

3

3/ A MORFOLÓGIAI ELEMZÉS A szótöveket és végződéseket tartalmazó gépi szótár esetén morfológiai elemzés szükséges. Ennek eredményeként kapjuk nyelvektől függően a szónak szófaji, eseti, nembeli, számbeli, személybeli s egyéb tulajdonságait. Mindezekre az elemzés további menetében lesz szükség. Igaz, hogy az egyes szavak jelzett morfológiai tulajdonságait nagyon sok esetben nem lehet csak a szótőből és a végződésből magából megállapítani, hanem szükséges a szomszédos vagy távolabb álló szavak tulajdonságait is figyelembe venni, mégis a gépi forditásban általában a morfológiai elemzés csak a szóközökkel közrefogott egyedi szóra vonatkozik.

3

4'

3

5/ A végződések grammatikai többértelműsége szükségessé teszi, hogy a morfológiai elemzés során a szótőről bizonyos információkkal rendelkezzünk. Ezeket a szótárban találjuk meg, A szótár tehát nemcsak a szótövek és végződések tára, hanem mindazoknak az információknak a gyűjtőhelye, amelyeket egy szótári adatról az egész elemzési menet érdekében előre meg tudunk adni. A szótár ilyen jellegű fölépítésében az utóbbi évek lényegesen ujat nem hoztak; ami változás történt csak az, hogy a szótárban a szó mellett a grammatikai információkon kivül ma már szemantikai jellegű információkat is találunk. A szótári információk nagyságára jellemző pl. hogy a Wayne Állami Egyetem programjának szótárában egy orosz szó jelölésére 24 számegység, a hozzátartozó információkhoz (az angol nyelvű megfelelőn kivül) 56 számegység szükséges.

3

6/ 32/ REIFLER, E.: Mechanical determination of the constituents of German substantive compounds. (Német összetett főnevek fölbontása mechanikus uton.) = Mechanical Translation (Cambridge, Massachusetts), 2.vol. 1955. 3-14.p. ЗЗ/ KÓNYI Sándor: A magyar-orosz gépi forditás néhány problémája. (Elhangzott a matematikai nyelvészet éa gépi forditás munkaértekezletén 1961. márc. 9. — Sajtó alatt —) 34/ Summary of the proceedings of the conference of federally sponsored machine translation groups on MT-oriented syntactic analysis. (Beszámoló a szövetségi gépi forditói csoportok konferenciájáról.) Wayne State University, (Detroit), 1962. 41-50.p. 35/ MEL'CSUK, I.A.: Ob algoritme szintakszicseszkogo analiza jazükovüh teksztov — obscsie principü i nekotorüe itogi. (Nyelvi szövegek szintaktikus elemzésének algoritmusáról — alapelvek és eredmények.) = Masinnüj Perevod i Prikladnaja Lingvisztika (Moszkva), 1962. 7.no. 51.p. 36/ Computer-aided M.T. Russian-English. 1963. i.m. 4-12.p. 143