Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Szemle

A megbatározott minőségű, műanyagok előállitása terén uj perspektívát nyit az un, "oltott polimerizáció"» Kiderült, hogy a közönséges polimerű óriás molekulába be lehet oltani, azaz hozzá lehet kapcsolni olyan ágakat, amelyek más polimerű molekulák szilánkjai. Ilyen kapcsolással adott anyagot kiegészíthetünk az állagában beiktatott különféle más anyagok tulajdonságaival, pl. fokozhatjuk a szál hő- ós fényállő képességét, a penésszel és a rothadással szembeni ellenállását, növelhetjük a különféle anyagok ragaszthatóságát. Fontos kutatási feladat: olyan "nem-textil" anyagokat előállitani, amelyek a textiliák tulajdonságaival rendelkeznek. A feladat megoldása lehetővé tenné azt, hogy kikapcsoljuk a nagy üzemteret, a sokféle berendezést és az óriási munkaerő-ráforditást igénylő textiltechnológiát. Ezzel a módszerrel már mintás textilanyagokat is állítanak elő, ós egyéb cikkek gyártására is berendezkedtek. Folyamatban van uj, üvegszerü anyagoknak az előállitása: homogén mikrokristályszerkezetü üveganyagró,l és úgynevezett "szitál" anyagokról van szó, amelyeknek nyersanyaga részben az egyelőre semmi más módon fel nem használt salak. Az ilyen anyagok nagy perspektívája az, hogy nagyjából a nyersvas szilárdságát megközelitő, erősen vegyBzerálld ós a minőségi ötvözött acél hőálló képességét is elérő, tömeggyártásra alkalmas konstrukoiós anyagot kapunk, A tudományos kutatás legfontosabb feladata ezen a téren: rugalmas ós "szitál" anyag előállitása. Egyre nagyobb jelentőségű korunkban a fiziológiailag aktiv anyagok kémiája. A kutatás ezen a téren roppant fontos az ólet« jelenségek fizikai-kémiai alapjainak a megértéséhez, a kémia és a fizika eredményeinek orvostudományi felhasználásához, a mezőgazdaság termelékenységének az emeléséhez. A tudomány már jelentős eredményeket ért el olyan anyagok kutatásában, mint a fehérjék, a peptidek ós a nukleinsavak, amelyek alapvető szerepet játszanak a szervezet életműködésében. Ezek a vizsgálatok uj utakat nyitottak meg az orvostudomány fejlődésében és a belterjes mezőgazdaságban. A kémiai szerek alkalmazása a növénytermesztésben elősegíti a terméshozam fokozását és a munkaráfordítás egytizedére való osökkentésót. Különféle irtó, permetező stb, anyagok lehetővé teszik olyan munkaigényes müveletek gépesitését, amilyen a gabonafélék, a hüvelyesek, a gyapotcserjék, a cukorrépa, a konyhakerti növények ós egyéb mezőgazdasági termékek gyomlálása és betakarítása; elősegítik a termés megóvását a kártevőkkel ős a betegségekkel szemben; valamint a már begyűjtött termés biztonságos tárolását. Számos fiziológiailag aktiv anyag előállításában nagy szerepet játszik a mikrobiológiai ipar, amelynek fejlődésére komoly figyelmet kell fordítani. A szintétikus kémiának uj területekónt fejlődik kia szintéti6.