Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Szemle

à vegyészek gyakran panaszolják, hogy könnyebb valamely adott tulajdonságokkal rendelkező anyag feltalálása, mint a megfelelő képlet kihalászása a tudományos szakirodalom óceánjából. A kutatás e kezdeti szakaszának óriási a jelentősége, amit mi sem bizonyit jobban, mint az a tény, hogy a meglevő adatok összegyűjtése és elemzése eleinte a kutatási időuek nem kevesebb mint 90 $-át veszi igénybe ugy, hogy a tulajdonképpeni alkotó munkára az időnek csak 10 vagy annál ia kevesebb jut. Minthogy ezt az előzetes munkát a számológépek kitűnően el tudják végezni, a tudósok intellektuális erőfeszítése elsősorban az alapvetően uj problémák megoldására irányulhat, továbbá arra, hogy széles látókörre tegyenek szert, s végül szintetizálják a különböző területekről összeszedett tényanyagot. Ez ugyan a múltban divó enciklopédikus tudáshoz vezethet vissza bennünket, csakhogy jóval magasabb színvonalon. Annyij bizonyos, hogy a tudományos munka hatékonysága igy több nagyságrenddel növelhető. A TUDOMÁNY GAZDASÁGTANA Kidolgozásra vár még a tudományos munka gazdaságtana, amely a kutatás egyik legfontosabb, és legszélesebb körű területe. Ami a fontossági sorrendet illeti, elsődlegesen a tudományos felfedezéseknek a termelésre gyakorolt gazdasági kihatáeait| majd a tudományfejlesztés finanszírozását kell vizsgálat tárgyává tenni, A tudomány gazdaságtanán belül, a gazdasági elemzés szempontjából több lényegeB kategória különböztethető meg: • vizsgálat - adatgyűjtés /"investigation"/ ж felfedezések • találmányok /a különféle szabadalmi rendszereket: "lioenoe 4« patent eyatema" ie ideértve/ s újítások X költség-haszon arány /a tudományos költségvetés az állami költségvetésnek, illetve a nemzeti jövedelemnek hány százaléka} felbontása anyagi-dologi és személyzeti kiadásokra} a tudományos beruházások gazdasági hozama/ ж tudományszervezési módszerek > tudományos személyzettel kapcsolatos problémák /kutatók, kutatási segéderők és adminisztratív személyzet aránya/ 37