Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Szemle

természettudomány és a társadalomtudomány különböző ágai közötti eddigi ellentét és megoszlás feloldódik, ós fokozatosan újfajta egymásrautaltságnak ad helyet: a tudás különböző területei kölcsönösen megtermékenyitően hatnak egymásra, Ökonometrie, kibernetika, magfizika, biokémia, űrkutatás: osupán néhány példa e folyamat szemléltetésére. Abban a világban, ahol a matematika és a technika behatol a humán tudományokba, ahol a tudomány ós a technika valamely előretolt frontszakaszán elért előrehaladás uj filozófiai, erkölcsi ás fogalmi problémákat vet fel, ahol a kibernetikát mindinkább felhasználják társadalmi folyamatok irányitására, a tudomány egysége mind nyilvánvalóbbá válik. Ez napirendre tűzi a természet- és társadalomtudományok, a műszaki és a humán tudományok közötti együttműködés kérdését, ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy - ha mindjárt különböző mértékben is - az összes tudományoknak szükségük van a matematika, a kibernetika és a filozófia segitsógére. TUDOMÁNYSZERVEZÉS, TUDOMÁNYOS KÉPZÉS A tudomány világán belül kialakult uj fejleményekre nyúlik viasza a tudokutatás szervezésének, valamint a modern tudósok képzésének újszerű megközelítése. A humán művelődés és a természettudományos képzés közötti éles választóvonal, a kettőnek egymással való szembeállítása ma már anakronizmusnak számit. Ez a tény ujtipusu tudományos képzés szükségességét idézi fel, ujtipusu oktatásét, amely a hagyományostól erősen eltér. felvetődik a kérdés: mennyiben fontos mindez az UNESCO tevékenysége szempontjából? Az UNESCO titkársága sokat foglalkozott a szervezetnek a tudomány területén kifejtett és kifejtendő tevékenységével,és jövőbeni programja e téren a következőképpen foglalható össze: a/ Továbbra is feladatának tekinti a tudományos fejlődós uj irányzatainak felmérését és összefoglalását. E téren az Auger-jelentés jó indulásnak bizonyult. Ösztönözni kivánja — az eddigi alapokon — a tudományos ismeretek terjesztését а fejlődő országokban /szakmai képzés fejlesztése, technikumok felállítása, modern tudományos felszerelésről való gondoskodás, kiváló szakemberek kiküldése, szemináriumok és továbbképző tanfolyamok szervezése stb./. b/ Továbbra is állandó vizsgálat tárgyává kivánja tenni a tudományszervezés, a tudományos adminisztráció, a tudomány tervezésének kérdéseit, különös figyelemmel a fejlődő országokra. Kovda professzor és munkatársai e tevékenységet már meg is kezdték: tanulmányozzák az egyes országok tudományoB munkaerő-potenciálját, a fejlődő országok tudománypolitikáját, összehasonlító tanulmányokat dolgoznak ki a tudományos ráfordításokat illetően. 33