Tudományszervezési Tájékoztató, 1964
1. szám - Szemle
zik oktatással, a j ö v ő b e 11 lehet erőteljesebb növekedési ütemet elérni} ha kevesebb tudós oktat, ez a javak és szolgáltatások j elenlegi szintjét befolyásolja kedvezően. 6. A tudományos beruházások hozamának /а költség-haszon aránynak/ a meghatározása még a kezdet kezdetén tart, és egyelőre sok nehézségbe ütközik. A kutatási beruházások jelentős része nem jár azonnali eredménynyel} számos olyan szabadalom akad, amelyet nem tudósok nyújtanak be} a véletlennek, csakúgy, mint a gyakorlatba való átültetés terén az ügyességnek, a "szerencsés kéznek" nagy a szerepe, s gyakran inkább a technika általános szinvonala, mintsem a találmányok száma növeli leginkább a nemzeti jövedelmet. Ezenkivül a tudomány felvirágzása osak meghatározott politikai és társadalmi légkörben mehet végbe. Számos ragyogó tudományos és technikai felfedezés született meg az ókorban Kinában, a középkorban Európában, és az izlám birodalomban is, amely a szükséges egyéb tényezők hiányában nem hozott magával jelentős fejlődést. 7. Dennison professzor érdekes vizsgálatokat végzett az Egyesült Államokban annak feltárására, honnan ered a gazdasági növekedés. Ugy találta, hogy az Egyesült Államok termelésének 1929-1957 között tapasztalt emelkedése 20 $-ban az ismeretek növekedésének, 23 $-ban az oktatás kiterjesztésének, 15 $-ba'n az állóalapok növelésének és 34 $-ban a foglalkoztatott személyek létszámbővülésének tulaj donitható. 8. Az UNESCO-nak a fejlődő országok tudományos problémáival foglalkozó genfi konferenciáján hangzott el az a megállapítás, hogy minden országnak évi nemze ti jövedelme 1,5-2 $-át kell a belföldi tudományfejlesztósre szánnia /az oktatási ráfordításokon kivül/. Első pillanatra ez még célkitűzésnek is túlságosan nagyratörőnek tűnik, hiszen ezeknek az országoknak csak szűkös erőforrások állnak rendelkezésükre, amelyekre sokféle egyéb igényt is támasztanak. A kutatáe csak akkor "produktiv", ha a gyakorlatban alkalmazzák. Az alkalmazás pedig beruházásokat igényel. A tulajdonképpeni tudományos beruházásoknak nem szabad olyan méretűeknek lenniük, hogy vitássá tehessék az alkalmazáshoz szükséges beruházások nagyságát., A tudományos beruházás csak akkor hasznot hajtó, ha az összes fenti szempontok megfelelő figyelembevételével történik. 9. Milyen következtetéseket kell mindebből a tudománypolitikát illetően levonni? A főbb problémák: а/ a helyes arány kialakítása az erőforrások eloszlását illetően abban a tekintetben, hogy 30