Tudományszervezési Tájékoztató, 1964
1. szám - Szemle
Telephone Company, az RCA, a General Eleotrio, a Remington Rand Corporation, az IBM, az Egyeaíilt Államok szinte valamennyi államában, elsősorban a rakétakísérleti telepekhez kapcsolódóan, számos többé-kevésbé specializált kutató laboratóriumot szervezett', amely önálló részvénytársaság formájában működik. A Bell Telephone Companynak pl, egy, a Soientifio Amerioan-b en,1962-ben közölt hirdetése alapján csak az Egyesült Államok területén 12 önálló laboratóriuma működik, amely a híradástechnika egy-egy területére /pl. mikrohullámú összeköttetések, telefonközpontok, stb./ specializálódott. Ezek a laboratóriumok nemcsak az Egyesült Államok egyetemi oktató személyzetének jelentékeny részét szivták fel gyorsan — amivel mellesleg komoly válságba sodorták az Egyesült Államok felsőoktatását hanem már az 50-es évek elején megkezdték az Egyesült Államokon kiviili területekről, elsősorban Nyugat-Európából /Angliából, ós az NSZK-ból, kisebb mértékben pedig Ázsiából, főként Japánból/ a tudományos kutatásra alkalmas munkaerők felszívását is, így pl, Leo Ésaki japán fizikus, aki 1958-ban felfedezte a tunnel-diódát, 1961-ben már az IBM alkalmazásában New Yorkban dolgozott. Ezzel egyidejűleg az egyes amerikai nagyvállalatok a fejlett európai országokban is laboratóriumokat szerveznek: Az IBM-nek pl. Nyugat-Németországban, Svájcban és Franciaországban vannak jól felszerelt laboratóriumai, amelyekben általában európai tudományos kutatók dolgoznak. A laboratóriumok vezetői rendszerint az illető ország legjobb nevű egyetemi tanárai. Ez a fejlődés az Egyesült Államokban az ötvenes évek derekára, Európában pedig kb, 1960-ra teljesen nyilvánvalóvá vált. A háború alatti helyzethez képest azonban egy lényeges különbség mutatkozik: mig a háború alatt a kutatás, illetve fejlesztés költségei oeak másodrendű jelentőségűek voltak, a második világháború után mind az állami költségvetés, mind az iparvállalatok-szempontjából a költségek döntő jelentőségre tettek szert, A TUDOMÁNYOS KUTATÁS ALLOKÁCIÓS PROBLÉMÁJA AZ IDŐBELI ALLOKÁCIÓ PROBLÉMÁJA « Emiitettük, hogy a kutatási szerződéseket általában versenytárgyalások form májában adják ki. Ennek következtében a kutatási megbízást kiadó állami szerveknél ós vállalkozó laboratóriumoknál olyan apparátust és módszereket kellett kifejlesztem ni, amelyek segítségével az egyes ajánlatok egymással összehasonlíthatók. Minthogy kutatási vállalatok egyidejűleg általában több kutatási szerződés végrehajtásán is dolgoznak, a rendkívül szűk keresztmetszetet jelentő munkaerőhelyzet felvetette az 16
