Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

2. szám - Szemle

(eőt: valósága) olyan problémát fog megoldani, amelyet az eddigi módszerekkel nem lehetett, A világot szinte áradatként elöntő soknyelvű, szakirodalom ugyanis olyan tömegben halmozódik fel és gyarapodik, hogy gyakorlatilag szinte már értéktelenné válik. A forditás és a dokumentációs munka lehető legteljesebb gépesitése a szakirodalomnak nagy részét hozzáférhetővé és használhatóvá tenné. A.N. Nyeszmejanov akadémikus i960 januárjában a következőket irta: "Nem szabad alaptalannak tekintenünk az információs gépekkel kapcsolatos elképzeléseinket, főképpen ha arra gondolunk, hogy jelenleg, csak a természettudományokat véve, évenként 30-40 000 folyóiratban jelennek meg tudományos ismertetések. Egyedül vegyészeti folyóirat több mint 10 000 van. A tudományos irodalomnak ebben az óceánjában sok esetben szinte lehetetlen megtalálni valamilyen ismertetést. Jól emlékszem egy amerikai cég tudományos munkatársának véleményére, mely szerint, ha egy tudományos munka csak néhány 100 000 dollárba kerül, akkor célszerűbb a kutatásokat elölről kezdeni, és nem érdemes az adott kérdés irodalmát fölkutatni."

5/ A gépi forditással foglalkozó nyilatkozatok azt a véleményt tükrözték, hogy a fordítógépekkel eszköz került az ember kezébe, amellyel nagy réseket tud ütni azo». kon a válaszfalakon, melyeket a nyelvek emelnek az országok közötti fokozottabb együttműködés útjába. A hatvanas évekig nem vegyült disszonáns hang a gépi forditáe jövő kilátásait lelkes szavakkal ecsetelő véleményekbe. Ha voltak is ellenkező nézetek, ezek olyanoktól származtak, akik a gépi forditás problémájától távol állottak és kívülállóknak számítottak.

6/ A "beavatottak" közül Bar-Hillel volt az első, aki a gépi forditás határait és korlátait megjelölő véleményével a további túlzásoknak elejét vette. A GÉPI FORDÍTÁS KORLÁTAIRA VONATKOZÓ SZAKVÉLEMÉNYEK Y. Bar-Hillel a gépi forditás történetében jelentős szerepet játszott. Ott volt a gépi forditás bölcsőjénél, szinte kezdettől, résztvett a vitákon, és ő volt az első, akit ezen a területen teljes állásban alkalmaztak. Ő szervezte az első gépi forditói konferenciát 1952-ben a Massachusetts Műszaki Egyetemen (MIT). A gépi forditás és a matematikai nyelvészet hasznos elgondolásokat és elméleteket köszönhet neki.

7/ Évi beszámoló jellegű összefoglalói a gépi forditás egész területét átfogták б/ NESZMEJANOV, A.N.: Vzgljad v zavtra nasej nauki. (Pillantás tudományunk jövőjébe.) = Pravda (Moszkva), I960.jan.l. 2.p. 6/ TAUBE, M. :> Computers and common sense. The myth of thinking machines. (Ezámitó gépek és józan ész. A gondolkodó gépek mitosza). New York-London, 1961» Columbia Univ. Press. -113.p. MTA . 7/ BAR-HILLEL, Y.: A quasi-arithmetical notation for syntaotic description. (Aritmetikai jellegű szintaktikai leirás.) = Language (Baltimore), 1953. 47-58.p. 132