Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

A KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI ALAPOK ÉS A KUTATÓSZEMÉLYZET ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 1953—61-BEN A kutatási szintek meghatározása - A felmérés módszertana A kutatásfejlesztés költségadatai Tudósok és mérnökök foglalkoztatása A legfontosabb adatok táblázatos bemutatása Az Egyesült Államok Nemzeti Tudómányos Alapitványa (Natioftal Science Foundation, NSF), mint a tudományos tevékenység koordinálásának és finanszírozásának legfőbb központi irányitó szerve, 1962. áprilisában ujabb felmérést hajtott végre. Az adatfelvétel két szempontból is figyelmet érdemel. Egyrészt az adatok önmagukban is jelentősek, másrészt külön figyelmet érdemel a felmérés módszere, amelynek ismerete lehetővé teszi a nagymennyiségű adatban való eligazodást. Ha végigtekintünk a korábbi statisztikai adatfelvételeken, láthatjuk hogyan és miként változott a felmérés módszere. Eleinte kézenfekvő volt az iparágankénti, vállalatok nagyságrendje szerinti, majd a tudományszakonként! csoportositás. Szerepel még a kutatási költségek arányba állítása a tudományos-mérnöki személyzettel, máshelyütt az eladott évi nettó áruértékkel stb.

+^ Magát a kutatás fogalmát azonbanáltalában nem differenciálták, hanem átfogóan "kutatás és fejlesztés"-ről beszéltek. Különbséget tettek ugyan az alapkutatás és a többi - nem differenciált - kutatás és fejlesztés között, ez a csoportositás azonban természetszerűleg nem nyújtott hü képet a kutatótevékenység reális megoszlásáról az egyes tudományszakok és iparágak területén. Ezért törekedtek arra, hogy feloldják a "kutatás" gyűjtőfogalmát. Ezt elsősorban az ipar álta; végzett kutatások területén vitték keresztül 1961-ben az 1958. esztendőre vonatkozóan. Az alapkutatás fogalmi tartalma csak lassan, fokozatosan tisztázódott. 1956-ban, mikor az 1953-54. évi adatgyűjtést végezték - éppen a fogalmi kérdések tisztázatlansága következtében - sok vonatkozásban még csak becslésekre támaszkodhattak. Az akkori jelentés megállapítja: "Az alapkutatásnak nincs általánosan elfogadott meghatározása." Ezért elégedtek meg az akkori felmérés során "reális becslésekkel." Az 1953-54. évi felmérés nehézségeire fény derül a jelentés következő részéből: "Sok iparvállalat számára a nehézségek egyik forrása az volt, hogy nem tudták pontosan elhatárolni a fejlesztési tevékenységet az üzemszerü tevékenységtől ... Az alapkutatás meghatározását ugyancsak megnehezítette a sok egymástól eltérő értelmezés. Több iparvállalat olyan tevékenységet is alapkutatásnak minősített, amely kivül esik ennek a tevékenységnek a I I/ jelentésben olvasható meghatározásán." ' Az ipar által végzett sokrétű tevékenység következtében a legsürgősebb feladat az volt, hogy az alapkutatás gyűjtőfogalmát a valóságnak megfelelően, az iparikutatás területén bontsák fel. További lépés volt ezt + /Tájékoztató 1961. 1-2.sz. 37-44.p. 1961. 6. sz. 44-47. pl, 50.p. ++/ Science and engineering in American industry. Final report, 1953-54. Washington, 1956. NSF. 90. p. 40