Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

4-5. szám - Figyelő

"Az amerikai tudományos központok a kommunistaelleneseég szolgálatában", Je. Novoszeljec "A nyugatnémet keletkutatás", I.Nazarenko "A szocializmus és a nemzeti felszabaditó harc." — Ideologicseszkaja borba i szovremennie mezsdunarodnoe otnosenia. (Az ideológiai harc ós a jelenlegi nemzetközi helyzet.) = Mezsdunarodnaja Zsizny, 1963. 8.no. 3-61.p. A brit egyetemek panasza kutatási alapjaik elégtelensége miatt Sir Robert Aitken, a birminghami egyetem helyettes kancellárja bírálat tárgyává teezi 9 brit egyetemeknek folyósitott kincstári juttatások összegszerűségét és azokat az alapelveket, amelyekből az idevágó döntések meghozatalakor kiindulnak. A kormány 1961-62-ben összesen 385 millió fontot költött tudományos kutatásra és fejlesztésre, araiból az egyetemeknek mindössze 24,9 millió font jutott. Aitken ezt "beszédes számadatnak" tartja, ós komoly aggodalomnak ad hangot amiatt, hogy a brit egyetemek kutatási alapokkal való ellátottsága — amit pedig a távlati tudományos fejlődés szempontjából központi jelentőségű kérdésnek tart — nem kielégitő. A kormány 10 éven belül 170 000-re akarja növelni az egyetemi hallgatók számát, de van olyan irányzat, hogy az oktatás kiterjesztését az egyetemeken folyó tudományos kutatás rovására finanszírozzák. E tekintetben figyelmen kivül hagyják a kutatási módszerek és a modern felszerelés egyre fokozódó bonyolultságát és kifinomultságát . Az elektron mikroszkóp tiz évvel ezelőtt költséges ritkaságnak számított, szükségessége ma már közhely. Az egyetemi fakultások ilyen jellegű szükségleteiket ritkán tudják egyetemi alapokból fedezni; hacsak történetesen nem uj épületeket szerelnek fel, úgyszólván végig kell koldulniok a kutatási tanácsokat, a magánalapítványokat — vagy az Egyesült Államokat. A hivatásos kut&tók pedig, akik e felszerelést használják, idejük jó részét olyan feladatokkal töltik, amelyeket szakképzett technikusok vagy műszaki segéderők is bizvást el tudnának végezni. A fakultások vezetői rengeteg energiát pazarolnak arra, hogy minden egyes kutatási tervük számára külön "biztosítsanak külső pénzügyi támogatást. Márpedig a tudósokat a tehetséges munkatársakkal ós hozzáértő segédszemélyzettel ellátott, jól felszerelt laboratóriumok vonzzák. Ha a legtehetségesebb, legnagyratörőbb tudósok ezt az egyetemeken nem látják biztosítva,, inkább kutatóintézetekbe vonulnak vagy kivándorolnak. Aitken hangsúlyozza, hogy az egyetemek a tudósok uj nemzedékének a bölcsői. Az egyetemen töltött évek nemcsak a tanulás és a módszertan elsajátításának évei: ekkor kell a hallgatókban az ihlet szikrájának fellobbannia, 463'