Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

4-5. szám - Szemle

пуеЪЪ felszerelés és kisérleti anyagkészlet áll rendelkezésükre. Igen sok kutatót, különösen az idősebb generációkból, ez az utóbbi csalogat ki. Az egyik legismertebb angol pénzügyi lap, a The Financial Times, 1956. december 24-i számában megjelent közlemény

4

2' az alábbiakat hangsúlyozza: "Az Északamerikai kontinens csábereje kétségtelenül a pénz. Fiatal emberek, akik röviddel doktorátusuk megszerzése után emigrálnak, évi 8 000-10 000 dolláros fizetéshez jutnak, ami kétszerese vagy háromszorosa annak, amit az Egyesült Királyságban keresnének. 1951-ben egy harminc éves fizikus otthagyta az oxfordi Clarenden Institute-ot, ahol évi 900 fontot keresett, hogy állást vállaljon az Egyesült Államokban a Bell-cégnél évi 9 000 dollárért (3 200 font). ... nem régiben több oxfordi természettudományi professzornak fizetése háromszorosát kinálták fel különböző amerikai vállalatok. ... (A kiemelkedőbb kutatóknak) 25 000-30 000 dolláros fizetésük lehet. ... Az amerikai egyetemi tanszemélyzetnek ezenfelül még módja nyilik az ipari vállalatok megbízásából végzett konzultációkra is, ami átlagosan napi 100 dolláros tarifáig i s felmehet; ilyen konzultaciok az Egyesült Királyságban nem túlságosan gyakoriak." 2. táblázat

1

3/ A kutatók keresete (l font = 2,80 dollár) évi fizetés angol fontban 30 éves kutató 50 éves kutató Egyesült Királyság Egyesült Államok Egyesült Királyság Egyesült Államok ipari kutató 1 000 2 850 2 000 5 300 egyetem 1 000 2 300 2 500 5 300 állami intézmény (kormány ) 1 200 2 300 2 000 nincs becslés Az önmagáért beszélő táblázat mellett még érdemes idézni néhány cikket és levelet. 1958. junius 18-án közölte a londoni Times egy, az Egyesült Államokba emig14/ rált, angol kutatónak a levelét, ' aki magyarázatot ad arra, hogy miért hagyta el 12/ Reports. 345.

p. 13/ U.o. 345.

p. 14/ U.o. 349-350.

p. 435