Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

ződéses munkák terjedelme. Mint irja - az átmenet a szerződéses munkákra hozzájárul a tudomány és a technika szorosabb kapcsolatához a termelésben, javitja a kivitelezőmunkát és lehetővé teszi, hogy az állami költségvetésből a jövőben csak a tisztán elméleti jellegű kutatási témákat finanszírozzák! Az idézett folyóirat a továbbiakban javasolja a kutatóintézeteknek, hogy az iparral kötendő szerződéses kutatómunkák költségeinek nyilvántartására,elemzésére és elszámolására alkalmasabb számviteli és statisztikai rendszert vezessenek be, amely lehetővé teszi az eddig kizárólag költségvetésből gazdálkodó tudományos intéseteknél az önálló gazdasági elszámolás elvének érvényesítését. A tudományos kutatás gazdasági hatékonyságának fokozását szorgalmazza Alexandru Ivancenco cikke ís.*/a cikk részletesen elemzi a tudományos munka helyzetét Romániában, egyes intézetek elért eredményeit és a hatékonyabb munka feltételeit. Hangsúlyozza, hogy a tudományos kutató-munka hatékonyságának növelését jelentős mértékben elősegítheti, ha a témaválasztás időpontjában körültekintő módon mérlegelik a témák gazdasági jelentőségét, szükségességét és várható gazdasági kihatását. Rámutat arra, hogy a tudományos kutatások eredményeinek hasznát jelentős mértékben csökkenti, ha tervezésükkel egyidejűen nem mérjükfel megvalósításuk lehetőségeit és a megvalósításukhoz szükséges feltételeket. Megemlíti, hogy a kutatási és beruházási tervek összhangja alapvető feltétele a kutatási eredmények gyors gyakorlati alkalmazásának. A kutatási- fejlesztési költségek elszámolásának módjával kapcsolatos Eberhart Schubertnek, a Rostocki Egyetem Számviteli Intézete professzorának cikke. ' Mig az előbbiekben idézett cikkek irói a ráfordítások alakulását elsősorban a tervezés szempontjából vizsgálták, addig Schubert tanulmánya aköltségelszámolás problematikájával foglalkozik. A Német Demokratikus Köztársaságban alkalmazott eiszámolás-technika ismertetése mellett a cikk azért tarthat érdeklődésre számot, mert olyan problémákat is érint, amelyek helyes megoldása nélkül nem mérhető a kutatás gazdasági hatékonysága. A szerző elöljáróban leszögezi álláspontját, abban a kérdésben, hogy a hatékonyságvizsgálat szempontjából csak a célkutatások és a fejlesztési feladatok során felmerült költségeket lehetséges a termelés költségei között közvetlen vagy közvetett módon elszámolni. Az alapkutatás, a tudomány és technika általános fejlesztése a társa dalmi tiszta jövedelem terhére számolandó el. A probléma itt elsősorban az, hogy hol helyes az alap- és a célkutatások között a határvonalat megvonni. A cikk szerint a német közgazdászok között eléggé egységes az az álláspont, hogy a célkutatás az anyagi termelés körébe tartozik és igy ezek költsége lényegében gyártási költség. A cikk ezután a különböző direkt és indirekt elszámolási módszereket ismerteti. Ezekre a módszerekre felhívjuk olvasóink figyelmét. Nálunk a műszaki fejlesztési alap bevezetése óta lényegében a kutatási, fejlesztési költségeknek egy speciális, előre meghatározott kulcs szerinti elszámolása valósul meg. Az egyes kutatási témák gazdaságosságának vizsgálatánál azonban mi sem kerülhetjük meg a kutatási költségeknek a kutatás, fejlesztés eredményeként létrejött uj gyártmányokra, vagy technológiai eljárás esetén: az uj eljárással végzett termelésre való közvetlen, vagy közvetett átvitelét. A kutatás gazdaságosságának vizsgálatánál ugyanis torzítaná a valóságos hatékonyságot, ha pl. az uj termék várható termelési költségeinek kiszámításánál a műszaki fejlesztési alapkulcsot alkalmaznánk ahelyett, hogy a tényleges kutatási stb. költségeket számolnánk el az értékesíthetőség időtartama alatt gyártható termékekre. +/ IVANCENCO Alexandru: Eficacitatea economice a cercetaurilor technicestiintifice. (A műszaki és tudományos kutatás gazdasági hatékonysága.) = Probleme Economice (Bucuresti), 1962. 10. no. 44-56. p. ++/ Die Verrechnung von Forschungs- und Entwicklungskosten. (A kutatási és fejlesztési költségek elszámolása.) = Fertigungstechnik und Betrieb (Berlin), 1962. 9.no. 618-623. p. lásd továbbá: 3TEEGER, H. SCHILLING, G. : Wie sollen Forschungs - und Entwicklungskosten verrechnet werden. (Hogyan számoljuk el a kutatási és fejlesztési költségeket.) = Deutsche Finanzwirtschaft (Berlin), 1962. 2.no. F.2.p. összeállította: Szakasits D. György 17