Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

ződéses munkák terjedelme. Mint irja - az átmenet a szerződéses munkákra hozzájárul a tudomány és a tech­nika szorosabb kapcsolatához a termelésben, javitja a kivitelezőmunkát és lehetővé teszi, hogy az állami költségvetésből a jövőben csak a tisztán elméleti jellegű kutatási témákat finan­szírozzák! Az idézett folyóirat a továbbiakban javasolja a kutatóintézeteknek, hogy az iparral kötendő szerződé­ses kutatómunkák költségeinek nyilvántartására,elemzésére és elszámolására alkalmasabb számviteli és sta­tisztikai rendszert vezessenek be, amely lehetővé teszi az eddig kizárólag költségvetésből gazdálkodó tudomá­nyos intéseteknél az önálló gazdasági elszámolás elvének érvényesítését. A tudományos kutatás gazdasági hatékonyságának fokozását szorgalmazza Alexandru Ivancenco cikke ís.*/a cikk részletesen elemzi a tudományos munka helyzetét Romániában, egyes intézetek elért eredményeit és a hatékonyabb munka feltételeit. Hangsúlyozza, hogy a tudományos kutató-munka hatékonyságának növelé­sét jelentős mértékben elősegítheti, ha a témaválasztás időpontjában körültekintő módon mérlegelik a témák gazdasági jelentőségét, szükségességét és várható gazdasági kihatását. Rámutat arra, hogy a tudományos ku­tatások eredményeinek hasznát jelentős mértékben csökkenti, ha tervezésükkel egyidejűen nem mérjükfel megvalósításuk lehetőségeit és a megvalósításukhoz szükséges feltételeket. Megemlíti, hogy a kutatási és be­ruházási tervek összhangja alapvető feltétele a kutatási eredmények gyors gyakorlati alkalmazásának. A kuta­tási- fejlesztési költségek elszámolásának módjával kapcsolatos Eberhart Schubertnek, a Rostocki Egyetem Számviteli Intézete professzorának cikke. ' Mig az előbbiekben idézett cikkek irói a ráfordítások alakulását elsősorban a tervezés szempontjából vizsgálták, addig Schubert tanulmánya aköltségelszámolás problematikájával foglalkozik. A Német Demokratikus Köztársaságban alkalmazott eiszámolás-technika ismer­tetése mellett a cikk azért tarthat érdeklődésre számot, mert olyan problémákat is érint, amelyek helyes megoldása nélkül nem mérhető a kutatás gazdasági hatékonysága. A szerző elöljáróban leszögezi álláspontját, abban a kérdésben, hogy a hatékonyságvizsgálat szempontjából csak a célkutatások és a fejlesztési feladatok során felmerült költ­ségeket lehetséges a termelés költségei között közvetlen vagy közvetett módon el­számolni. Az alapkutatás, a tudomány és technika általános fejlesztése a társa ­dalmi tiszta jövedelem terhére számolandó el. A probléma itt elsősorban az, hogy hol helyes az alap- és a célkutatások között a határvonalat megvonni. A cikk szerint a német közgazdászok között eléggé egységes az az álláspont, hogy a célkutatás az anyagi termelés körébe tartozik és igy ezek költsége lényegében gyártási költség. A cikk ezután a különböző direkt és indirekt elszá­molási módszereket ismerteti. Ezekre a módszerekre felhívjuk olvasóink figyelmét. Nálunk a műszaki fejlesztési alap bevezetése óta lényegében a kutatási, fejlesztési költségeknek egy speciális, előre meghatározott kulcs szerinti elszámo­lása valósul meg. Az egyes kutatási témák gazdaságosságának vizsgálatánál azonban mi sem kerülhetjük meg a kutatási költségeknek a kutatás, fejlesztés eredményeként létrejött uj gyártmányokra, vagy technológiai el­járás esetén: az uj eljárással végzett termelésre való közvetlen, vagy közvetett átvitelét. A kutatás gazdasá­gosságának vizsgálatánál ugyanis torzítaná a valóságos hatékonyságot, ha pl. az uj termék várható termelési költségeinek kiszámításánál a műszaki fejlesztési alapkulcsot alkalmaznánk ahelyett, hogy a tényleges kuta­tási stb. költségeket számolnánk el az értékesíthetőség időtartama alatt gyártható termékekre. +/ IVANCENCO Alexandru: Eficacitatea economice a cercetaurilor technicestiintifice. (A műszaki és tudományos kutatás gazdasági hatékonysága.) = Probleme Economice (Bucuresti), 1962. 10. no. 44-56. p. ++/ Die Verrechnung von Forschungs- und Entwicklungskosten. (A kutatási és fejlesztési költségek el­számolása.) = Fertigungstechnik und Betrieb (Berlin), 1962. 9.no. 618-623. p. lásd továbbá: 3TEEGER, H. ­SCHILLING, G. : Wie sollen Forschungs - und Entwicklungskosten verrechnet werden. (Hogyan számoljuk el a kutatási és fejlesztési költségeket.) = Deutsche Finanzwirtschaft (Berlin), 1962. 2.no. F.2.p. összeállította: Szakasits D. György 17

Next

/
Thumbnails
Contents