Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

2-3. szám - Figyelő

goknak tudományos fakultások felállításában és az oktatás alapvető ágain működő tanárok képzésében. Végezetül Kovda professzor két kérdésre hivta fel a figyelmet. Az egyik, vajon a kevésbé fej­lett országoknak valóban szükségük van-e ultramo­dern felszerelésre (elektronikus gépek, radioizotó­pok, televíziós készülékek stb.) ahhoz, hogy iparu­kat, gazdaságukat és tudományos programjukat fej­leszteni tudják? Az UNESCO a kérdés alapos elem­zése után igennel felel erre a kérdésre, A függet­lenségüket a legutóbbi időkben elnyert országok gazdasági újjáépítését legfeljebb két generáció le­forgása alatt be kell fejezni. Ezekben az országok­ban tehát az ipar, a mezőgazdaság, a szállítás, az erdőgazdálkodás fejlesztésének a legmegbízhatóbb gazdasági alapokon kell nyugodni, felhasználva a tu­domány és a technika legmodernebb vívmányait, fi­gyelembevéve az illető ország helyi adottságait. A tagállamok egész sora osztja ezt a véleményt, igy pl. India, melynek kormánya az UNESCO közremű­ködésével állította fel Bombayben politechnikai in­tézetét, vagy Törökország, ahol a kormány, az UNESCO és az ENSZ speciális alapja egyesült erő­vel létesített középkeleti műszaki egyetemet. Más országokban is létesültek hasonló intézmények és kutatóközpontok az UNESCO közreműködésével, és az a cél, hogy a jövőben ezek számát sokszázra növeljék. A másik probléma: el kell-e egymástól vá­lasztani a tiszta tudományos kutatást és az ered­mények alkalmazását ? A szerző itt nem a gazdasági beruházásokra, vagy az iparosítás gyakorlati szem­pontjaira gondol — akár a tervezésről, akár a ter­vek végrehajtásáról legyen szó — mert ez nem tar­tozik az UNESCO-ra, A szerző inkább a kutatás oszthatatlanságát, a tudósok vagy mérnökök képzé­sét, a tudománynak az ország gazdasági életében való alkalmazását tartja szem előtt. Gyakori dolog, hogy a tudomány a gyakorlati alkalmazás során uj elméleti jellegű felfedezések nyomára, vagy uj ál­talános elméletek felfedezésére vezet. A tudósok feladata, hogy kiharcolják a tudományos felfedezé­sek legjobb alkalmazási módját. "Ha elválasztjuk a helyes alkalmazást a tu­dományos elmélettől, ugy a tudomány elveszti agyát és szemét, ha elválasztjuk a helyes alkalmazást a tudományos elmélettől, az elmélet elveszti minden jelentőségét" — jelentette ki Kovda professzor. - KOVDA Victor, A.: L'organisation de la politique scientifique et de la recherche techno­logique sur le plan national. (A nemzeti tudomány­politika és a tudományos és műszaki kutatás szer­vezése.) = Cronique de 1'UNESCO (Paris), 1963. no. 98-103. p. A műszaki káderek közgazdasági képzése a Szovjetunióban Régóta meghonosodott szokás, hogy egy-egy fontos népgazdasági kérdést az Ekonomicseszkaja Gazeta szerkesztőségében"szakértők klub"-ja meg­vitat. A szovjet népgazdaság egyik igen fontos kér­dése napiainkban az, hogy a műszaki káderek köz­gazdasági ismereteit megfelelő színvonalra emel­jék, s igy lépést tudjanak tartani a népgazdaság egy­re nagyobb mérvű fejlődésével. E kérdésben nem­rég megbeszélést tartottak az Állami Tervhivatal, a Felső- és Középfokú Szakoktatás Minisztériuma, a főiskolák politikai gazdaságtani és üzemgazdasági tanszékei, valamint különböző tudományos intézetek és vállalatok munkatársai. E megbeszéléseken részletesen megvitatták azokat a módszereket és lehetőségeket, melyekkel a műszaki szakemberek közgazdaságtani szaktudását fokozni lehetne. Java­solták, hogy a továbbképző tanfolyamok, az egyetemi és főiskolai tanmenetek keletében, szorosan hangol­ják össze a műszaki és a közgazdasági tanszékek munkáját az oktatásban, hogy a technológiai folya­matok közgazdaságtani jelentőségét konkrétan tár­hassák a hallgatók elé és ne elvont sémaként tanít­sák, mint eddig. A cikk rámutat arra is, hogy az SZKP 1962. novemberi plénuma hangsúlyozta a mun­ka tudományos megszervezésének jelentőségét. Ezen a téren is nagy az elmaradás, mivel erre igen kevés idő jut az oktatásban. A vitán többen bírálták a Felső- és Középfokú Szakoktatás Minisztériumát is, mert nem nyújt elég konkrét segítséget az okta­tási intézményeknek az oktatási reformok kidolgo­zásához, csak rendeletek kiadásával foglalkozik. Szükséges — állapítja meg a cikk — hogy az oktatási 244

Next

/
Thumbnails
Contents