Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

2-3. szám - Szemle

lisztikusan viszonyulnának munkánkhoz, hanem elvtársi segítséget és tanácsot nyújtanának nekünk. "11 j i с s о v ehhez a kérdéshez ugy foglalt állást, hogy helyeselte a Markov vezette matematikai-logikai tanszéknek azt a határozati megállapítását, amely szerint a matematikai logikával kapcsolatban a logika fejlődése uj szakaszba érkezett, s egyre növekszik a matematikai logika társadalomtudományi alkalmazásainak köre (nyelvészet, pszichológia, közgazdaságtudományok, jogtudomány, pedagógia, tanitógépek stb.). Ezzel szemben vi t a t h a t ó n ak tartotta azt az álláspontot, hogy az Alexejev tanszéken "abnormális" helyzet állna fenn, mert ott "még mindig a régmúlt idők tudományos fejlődésének szintjén álló hagyományos formális logikát adják elő.. . amelyet 'általános' logika cimen állítanak szembe a matematikai logikával". Teljesen helytelennek minősítette viszont Iljicsov azt, hogy a Markov-féle tanszék egyszerűen az Alexejev-féle tanszék formális logikai oktatási anyagának adminisztratív likvidálását követelte. "Likvidálni kell-e ezt a logikát, úgyszólván be kell-e szüntetni, miután a formális logikát meghaladó logika született?" — vetette fel a kérdést Iljicsov. Majd igy felelt: "Gyerünk, vitassuk meg, fontoljuk meg, mérlegeljük a mellette és ellene szóló érveket. . . De mint itt helyesen megjegyezték, a formális logika már régen létezik, már sokkal mielöttünk, bűnösök elótt jött létre! Ha tehát még egy kis időre elhalasztjuk a sorsa felől való döntést, s később, mélyrehatóbb megfontolások nyomán térünk vissza rá, semmi baj nem történik. Afelől viszont úgysem lehet kétféle vélemény, hogy korunkban jelentősen fejlődik a matematikai logika, s hogy fejlődéséhez minden támogatást meg kell adnunk." Rendkivül sok szó esett a vita során arról, hogy a g a z d a s á gi tervezés és a szervezés korszerű matematikailag, s z á mi t á s t e с hn i к a i 1 e g , к ib e r n e t i к a i 1 a g megalapozott módszerei nem nyernek kellő alkalmazást, sőt részben nem is lehetséges kellően hasznosítani a népgazdasági munkában az idevágó nagyjelentőségű tudományos eredményeket, mert a közgazdasági elmélet nem szolgáltat kellő tudományos megalapozottságú támpontokat olyan fontos kérdésekben, mint például az árképzés. Többek között K.N. Plotnikov és L. M. G a t о v s z i j foglalkozott ezzel a kérdéssel. A közgyűlési határozat külön pontja megbízta a SZUTA elnökségét, hogy az Állami Tervbizottsággal, aKözpontiStatisztikai Igazgatósággal és más állami szervekkel karöltve tegyen intézkedéseket a helyzet gyökeres megjavítására. Ez arra vezetett, hogy az utolsó háromnegyed év során nagyarányú elméleti és gyakorlati kutatómunka, intézményhálózatbővités és intézetfejlesztés indult meg ezen a téren, s mind a legfelsőbb állami szervek szintjén, mind az a központi és köztársasági akadémiai apparátusokban, mind a legkülönfélébb e célra egybehívott tudományos és technikai értekezleteken, végül pedig a tudományos és napisajtóban is az egyik legtöbbet tárgyalt kérdéssé lett ennek az uj2 2 / szerű "társadalmi technikának" a kérdése. 22/ A szinte beláthatatlan tömegű dokumentumból, ami erről az utóbbi év folyamán megjelent, kiemellünk néhány különösen jellemző és többnyire az akadémiai munkával összefüggő kérdéseket tárgyaló közleményt. GATOVSZKIJ, L. M. - KOVALEV.N.I.: Matematikai i planirovanie. (Matematika és tervezés. )= Vesztnik AkademiiiNauk SzSzSzR (Moszkva), 1963. ll.no. 42-52.p. KARCEV, M. A. : A vtomatizacija vücsiszlenik irazvitie vücsiszliteDnoj tehniki. (A számitások automatizálása és a számítástechnika fejlődése.) = Uo. 64-69. p. Ob organizacii ieningradszkogo vücslszlitel'noga centra. (A leningrádi számítástechnikai központ megszervezéséről. )= Uo. 127.

p. — A SZUTA ujabb, amoszkvaihoz hasonló nagyságú leningrádi intézményének megalapításáról szóló jelentés. Zakonomer oszti ékonomicseszkogo razvitlja v period perehoda к kommunizmu. Naucsnaja konferencija v Moszkve. (A gazdasági fejlődés törvényszerűségei a kommunizmusra való áttérés Időszakában. Tudományos konferencia Moszkvában.) = Uo. 4. no. 102-105.p. Iszszledovanija po problème ékonomicseszkoj effektivnoszti kapitalnüh vlozseniu 1 novoj tehniki. Koordinacionnoe szovescsanie. (Kutatások a beruházások és az uj technika gazdasági hatékonyságának problémájáról. Koordinációs értekezlet. ) = Uo. 105-108.p. NÖVIK, I. B. : Kibernetikai vzaimosz vjaz' nauk. (A kibernetika és a tudományok kölcsönhatása.) = Uo. 54-60.p. 133