Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
5-6. szám - Bibliográfia
2/ A fentebb II/l és II/2 alatt említett egyetemi könyvtárak. 3/ Nemzeti Muzeum (National Museum, Accra) Alapitási év: 1957. Igazgató: Prof. A.W.Lawrence. Nagy ghanai régészeti és néprajzi gyűjteménnyel. 4/ Ghanai Muzeum (Ghana Museum, Accra). Kurátor: H. D. Collins. 11. GUINEA (République de Guinée) Terület: 245 857 km 2. Lakosság: 3 millió fó. Főváros: Conakry(80 ezer fő). Pénzegység: guineai frank. 1958-ban függetlenné vált köztársaság, az egykori Francia-Nyugat-Afrika része. Függetlensége elnyerésekor azonnal kivált-a Francia Közösségből, s azóta is minden tekintetben politikai és gazdasági önállóságának alátámasztására törekszik. 1960-ban kivált a francia frank-övezetből és saját pénzt bocsát ki; ugyanakkor megalakította Ghánával, és Malival az Afrikai Államok Unióját (lásd fentebb Ghánánál); 1961-ben államosította a francia viz- és energiaellátási monopoliumot, az arany- és eyémántbányákat, 1962-ben a bankokat, biztosító intézeteket, és a francia-kanadai bauxittársaságot. 1959-ben Guinea számottevő fejlesztési hitelt kapott a Szovjetuniótól, s külkereskedelméban ma már nagyobb részt tesz ki a szocialista országokkal folytatott árucsere, mint az, amit Guinea a kapitalista országokkal bonyolít le. Az 1960-62. évi három éves guineai gazdasági terv az ültetvényes és kisparaszti jellegű mezőgazdaság (kávé, banán-, földimogyoró-ültetvények, rizs-, batáta-, manióka- stb. termelés) fokozatos átalakítására vezetett, s jelenleg már nagyszámú termelőszövetkezet működik az országban, bár a régi termelési formák sem szorultak még ki. A trópusi éghajlat megnehezíti az állattenyésztés fejlesztését, a gazdag ásványkincsek kiaknázását pedig az anyagi eszközök hiánya lassítja. Igaz ugyan, hogy különböző brit-kanadai, brit-francia, amerikai-svéd, nyugatnémet stb. konzorciumok jelentős telepeket hoztak létre, illetve tartanak fenn az ország ipari gyémánt-, vasérc-, bauxit-, színesfém- stb. lelőhelyeinek kiaknázására, de épp az ország kormányának önállóságra törekvő gazdaságpolitikája miatt nemigen eszközölnek megfelelő folytatólagos beruházásokat; ez okból késik a Konkouré-folyón épülő vízerőmű befejezése. Másrészt viszont a Szovjetunió segítségével jónéhány gyár épül, többek között egy cementgyár, egy cipőgyár, egy konzervgyár, több malom, stb. A lakosság túlnyomórészt szudán-néger, 62 %-a mohamedán, 35 % törzsi vallások hive, kevés keresztény; az országban párezer európai (főleg francia) él. Az analfabetizmus 90 %-os; a beiskolázottság az ország függetlenségének elnyerése előtt mindössze 11 %-os volt,jelenleg azonban rohamosan növekszik, s a függetlenség elnyerése után a kormány határozatot hozott a 7-15 évesek általános iskolakötelezettségéről, amit még ebben az évtizedben teljes egészében gyakorlatilag is megvalósítani igyekszik, (1960-ra megháromszorozódott az iskolába járó gyermekek száma.) Az egyetemet végzett guineaiak száma 100 alatt van, de jelenleg sokan tanulnak külföldi egyetemeken, mégpedig jelentős részben szocialista országok egyetemein.Az oktatás az országban túlnyomórészt francia nyelven történik, bár a felnőtt lakosságnak csak mintegy 10 %-a ért franciául; a népi nyelvek fejlesztésére komoly erőfeszítéseket tesz a kormányzat, s számottevő jelentősége van annak, hogy 1962-ben befejeződik az összes iskolák államosítása. Guineában nyilt meg 1962 őszén a trópusi A frika legnagyobb műszaki tudományos felsőoktatási és kutatóintézménye, nevezetesen a Conakry-i Politechnikai Intézet (Institut Polytechnique, Conakry) - a Szovjetunió ajándéka a guineai népnek. Négy tagozattal kezdte meg működését: évfolyamonként 300 hallgatóra, vagyis összesen 1 500 hallgatóra lesz berendezve. Amikor Guinea 1958-ban önálló állammá vált, egyetlen számbavehető tudományos intézmény nem volt a területén; még a Francia-Afrikai Intézetnek sem maradt itt semmiféle letesitménye, holott ez különben az egész volt Francia Nyugat-Afrikára kiterjedő intézményhálózattal rendelkezett (lásd Szenegál П /la). Ilymódon Guinea tudományos élete a szó szoros értelmében nulla-szintről indult el, s 1962. elején még csak egy kisebb tanárképző, illetve műszaki kiképző intézmény működött Conakryban, de a fejlesztési törekvések erősek. 12. KAMERUN (République du Caméroun) 2 Terület: 483 845 km". Lakosság: 4 130 ezer fő. Főváros: Yaoundé (40 ezer fő). Pénzegység: kamerunfrank. 1960-ban függetlenné vált köztársaság, amely ebben az időpontban még csak a francia kézen volt egykori német gyarmati területet (népszövetségi, majd ENSZ mandátum területet) foglalta magában; 1961-ben kiegészült a brit kézen volt egykori német gyarmati terület egy részével - másik részét Nigériához csatolták -, s azóta Kamerun mint szövetségi köztársaság áll fenn. Ritka népességű trópusi mezőgazdasági ország, amelynek nagy részén ma is az ásó az egyedüli földművelő szerszám. Trópusi ültetvénygazdálkodás és fakitermelés (francia kézen), emellett sok kisparaszti gazdaság. Az ország bauxitlelőhelyeit francia tőke aknázza ki. A gyarmati mult nyomorúsága ellenére viszonylag igen fejlett a népi kultura, s erős az antiimperialista szabadság-mozgalom, amely a franciabarát mohamedán nagybirtokos-kormányzattal szemben is éles harcot folytat. A népesség 2/3-a bantu-néger, de a nemzetiségi öszszetétel rendkívül bonyolult: több mint 80 törzs él az országban, s ezek között arabok, negroidok, hamiták, szudán-négerek, törpe pigmeusok, stb. is találhatók. A 13 ezer főnyi európai származású lakos nagyreszt francia. A népességnek kb.a fele animista törzsi vallások hive, 1/3-a keresztény (főleg katolikus), a többi mohamedán. Az analfabetizmus 15 %-os, a beiskolázottság egyes adatok szerint 46 %-os, más adatok szerint viszont már 78 %-os. Az oktatási nyelv francia; az egyetemi végzettséggel rendelkező kameruniak száma 100 felett van, sokan tanulnak francia egyetemeken, s a francia politikái és kulturális befolyás igen erős. Szörnyű csapás a népesség majdnem 100 %-os maláriás fertőzöttség«. XXXIV