Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
1-2. szám - Szemle
így jött létre 1946-ban az UNESCO és az ICSU közti "konzultatív és társulási viszony" (relation de consultation et d'association), amelynek értelmében az UNESCO elismerte, hogy a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa, vagyis az ICSU, a nemzetközi tudományos szövetségek koordináló és képviseleti testülete, s ezek az egyes tudománycsoportokat vagy tudományokat képviselő nemzetközi szövetségek a nemzetközi tudományszervezés természetes és illetékes szervei. Másrészt az ICSU elismerte, hogy az UNESCO a legfőbb hatóság (agence principale) a nemzetközi tudományos kapcsolatok terén. Ugyanezaz 1946 évi egyezmény - mindenkésőbbi hasonló célú megállapodás mintája - egyben leszögezte, hogy milyen állandó jellegű kölcsönös tanácsadási kapcsolat, kölcsönös hivatali képviselet alakítandó ki a két világszervezeti szintű kormányközi ill. nem-kormányzati tudományos csúcsszervezet között, milyen hatósági és anyagi támogatást nyújthat az UNESCO ill. maga az ENSZ és a körébe tartozó összes intézmény az ICSU munkájához stb. +/ / Mint már néhány példán láttuk, a világszervezeti szintű tudományos irányitásnak és különösen a kutatási koordinációnak ez a megoldása rendkívüli sikereket eredményezett a természettudományok területén, különösképen amióta a Szovjetunió bekapcsolódott az UNESCO és az ICSU munkájába, ami természetszerűleg alapfeltétele volt annak, hogy bármiféle valóban világméretű tudományos együttműködés, globális kutatóvállalkozás létrejöhessen. Meg kell mondani azt is, hogy a Szovjetunió sok tekintetben e lő 1 e ge zte az UNESCOnak és az ICSU-nak a bizalmat. Mert noha ma a Szovjetunió kulturális ill. tudományos képviselői számos vezető pozíciót töltenek be az UNESCO, az ICSU és a különböző nemzetközi tudományos szövetségek keretében, mégtávolról sem valósult meg - különösen nem az egész szocialista tábor viszonylatában - az arányos képviselet elve. Mindenesetre azonban az ICSU-nak az UNESCO-val kialakult szoros kapcsolata minden szempontból olyan gyümölcsözőnek bizonyult, hogy az UNESCO hamarosan hozzálátott ahhoz, hogy a természettudományos terület mintájára a többi tudományterületeken is létrehozza a megfelelő világszervezeti szintű organizációt. így jött létre az UNESCO és részben az ENSZ más szakosított szervezeteinek égisze alatt 1949-ben a Filozófia és a Humán Tudományok Nemzetközi Tanácsa és a Nemzetközi Orvostudományi Szervezetek Tanácsa, 1951-ben a Nemzetközi Műszaki Szervezetek Szövetsége (amely neve ellenére nem nemzetközi tudományos szövetség, hanem a többi nemzetközi tudományos tanácshoz hasonló, vagyis egy egész tudománycsoportot koordináló és reprezentáló csúcsszervezet), 1952-ben pedig a Nemzetközi Társadalomtudományi Tanács. Ezzel most már az agrártudományok kivételével elvben minden tudománycsoportnak ill. tudományterületnek megvolna az ICSU-hoz hasonló világszervezeti szintű képviseleti ill. kutatásokat összehangoló csucsszervezete.^/ De ez csak elvben van igy. Előszöris a már korábban elmondott okokból számos tudományterületen igen nagy nehézségekbe ütközik az összes számottevő nemzetközi tudományos szervezeteket megfelelő nemzetközi tudományos szövetségekbe egyesiteni, ezeknek illetékességét elismertetni, sőt sok területen - többek között a filozófiai és humán tudományok és az orvostudomány területén még alig-alig indult meg ez a munka. Látni fogjuk, hogy a fentebb felsorolt nemzetközi tudományos tanácsok némelyikénél még meg sem valósult a kettős (tudományos és nemzeti) tagság alapelve, s a tanácsok összetétele, tagsági körének körülhatárolása sok esetben kétes. Az ICSU-val összemérhető jelentőségű munkát ma még e tanácsok egyike sem végez, némelyik éppen csak hogy létezik, s létmegnyilvánulásai nem ritkán diszkriminatív aktusokban merülnek ki. De +/ SPENCER JONES: i.m., 185.p. UNESCO-Classement, 6.p. ++/ UNESCO-Classement(D, 5-8. és 12. p. - Mindezen szervezetek idegennyelvü elnevezését, szervezeti és tagsági adatait a rájuk vonatkozó részletesebb, adatszerű dokumentáció keretében alább közöljük. 78
