Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

SZAKMÉRNÖKKÉPZÉSI PROBLÉMÁK A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN Mig az USA-ban lénwegében kizárólag az egyetemek műszaki fakultságain képzik a mérnököket, addig Németországban - mégpedig mind az NSZK-ban, mind az NDK-ban - két szintű képzés folyik.A műegyetemek (műszaki főiskolák, Technische Hochschulen) okleveles mérnöki ciroet és diplomát adnak (Diplom. Ingenieur) 4-5 éves Studium után, a mérnöki (Ingenieurschulen) pedig szakmérnököket képeznek ki 3 éves tanulmányi idő alatt. Az okleveles mérnökök rendszerint tudományos munkakörben (kutatás, felsőoktatás, műszaki fejlesztés) helyezkednek el, mig a szakmérnökök köréből kerül ki a konstruktőrök, a technológusok és az üzemmérnökök javarésze. Az okleveles mérnökök és a szakmérnökök aránya mintegy 1:3, ha pedig a szakmérnökökhöz számítjuk a technikai végzettség nélkül mérnöki posztokat betöltő gyakorlati szakembereket is, akkor az arány 1:4. A mérnökképzésben való lemaradásnak az NSZK-ban számos figyelmehtető jele van, amint arra az NDK-nak a nyugat-német és világgazdasági kérdésekkel foglalkozó intézetének szemléje rámutat. A kölni Deutsches Industrieinstitut véleménye szerint műszaki téren rövidesen teljesen lemarad az NSZK, ha nem orvosolják gyorsan a mérnökképzés terén fennálló hiányokat. Egyetlen nyugati ország sem képes összemérni e téren az erejét a Szovjetunióval, ahol évente 120 000 mérnököt képeznek ki és ahol az általános iskolai és középiskolai politechnikai oktatástól kezdve az egyetemi oktatás elmélyítéséig minden erőt arra összpontosítanak, hogy magasan kvalifikált mérnökökkel és technikusokkal lássák el a népgazdaságot. A Szovjetunió felismerte, hogy a Kelet- és Nyugat közötti verseny lényegében a technika versenye. Arra is rámutatnak a technikai fejlődés lemaradásában kedvezőtlenül érintett nyugat-német körök, hogy a technika területén kibontakozó verseny egyik tétje a gyarmati és félgyarmati sorból felszabadult uj államok megnyerése. A mérnökök iránti növekvő szükségletet még az is fokozza, hogy az NSZK is műszaki segítséget kiván nyújtani a fejlődésben lévő elmaradt államoknak iparosításukhoz. A Szovjetunió azonban a nyugati országoknál sokkal világosabban megértette az idők szavát és le is vonta a megfelelő következtetéseket: ma már tekintélyes számú műszaki szakembert képes az elmaradt országok rendelkezésére bocsátani és ezáltal nem lebecsülendő mértékben növeli politikai befolyását. A bonni kormányzat megítélése szerint a - szövetségi felügyelet alá tartozó - műegyetemek kapacitása teljesen elegendő a követelményeknek megfelelő mérnöklétszám kiképzésére, csupán a szövetségi államok hatáskörébe tartozó mérnöki szakiskolák hálózatát kívánja mintegy 50 %-kal fejleszteni. 20 uj szakiskola létesítéséről volt szó 1957-ben, ebből 10 a gépgyártás és 6 az elektrotechnika számára. Ilyen körülmények között érthető a nyugat-német tudományos kutatás összefogó szervének, a Deutsche Forschungsgemeinschaft elnökének csüggedt hangú nyilatkozata. Az 50-es évek közepén még általános nyugta+++ / lansággal figyelték a műszaki és természettudományos szakemberek kiképzésében való erős lemaradást, ' azonban két-három év leforgása alatt erősen megcsappant a közvélemény érdeklődése a tudomány és a technika +/ REICHERT, P. : Die Ausbildung des Ingenieurnachwuchses in der Bundesrepublik Deutschland. (A mérnök-utánpótlás képzése a Német Szövetségi Köztársaságban.) = VDI-Zeitschift (Berlin), 1956. 15. no. 845. p. ++/ Der mangelnde Ingenieur-Nachwuchs in Westdeutschland. (Mérnök-utánpótlás hiány a Német Szövetségi Köztársaságban. ) = Deutsches Wirtschaftsinstitut (Berlin). Bericht 2. 1962. Jan. 16-19.

p. -Н-+/ HESS, G. : Sofortprogramm für die Wisserachaftsförderimg. (Gyors program a tudomány támogatására.) = VDI-Zeitschrift (Berlin), 1957. 17. no. 786-768.

p. 61