Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
1-2. szám - Szemle
lentős eredményeket ért elaz alapkutatásban. A legújabb időkben azonban visszaszorultak a régebbi fejlődésben élenjáró európai államok a rendkivül fejlett és szervezett tudományos alapokon nyugvó amerikai ipar és a robbanásszerű gyorsasággal fejlődő szovjet technika mögött. A nyugateurőpai államoknak meg kell szilárditaniok a természettudományokban elért vezető helyüket, illetve visszakell szerezniök atöbb területen elveszett elsőbbséget.Ehhez viszont elkerülhetetlen a természettudományos és műszaki szakemberek kiképzésének problémáját a korszerű követelmények tükrében felülvizsgálni és a szükséges következtetéseket a jövőre nézve levonni. Ennek a felismerésnek jegyében az OECD +| /1961 áprilisában egy háromnapos konferenciát tartott a nyugat-németországi Baden-Baden-ben, amelyen a műszaki szakemberek képzésének általános kérdéseivel, az iparban működő szakemberek továbbképzésével, előmeneteli lehetőségeikkel, végül az iparnak a műszaki szakemberek képzésében és továbbképzésében való szerepével foglalkoztak. Általános tapasztalat világszerte, hogy az egyetemekről kikerülő fiatal mérnökök, vegyészek stb. nem rendelkeznek elég gyakorlati tudással ahhoz, hogy az ipari termelés és kutatás napi feladatainak megoldásában önállóan tudjanak tevékenykedni. A gyakorlati tudáson lényegében az ismeretek, illetve képességek két főcsoportját értjük: egyrészt a műhelygyakorlattal kapcsolatos mindennapi gyakorlati munkafogások ismeretét, ezzel együtt a fizikai munka ismeretét, másrészt pedig azt a képességet, hogy a felsőoktatásban szerzett elméleti is mereteket gyakorlati feladatok megoldás árahelyesen alkalmazzák. к műhelygyakorlatot feltétlenül üzemben célszerű eltölteni, a termelő szervezet éltető levegőjében, nem pedig az oktatási intézmények esetleges tanműhelyeinek steril levegőjében, állapították meg az OFCD konferenciáján. Nem ilyen egyértelmű választ adott ». konferencia arra a kérdésre, hogy hol célszerűbb az elsajátított elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását oktatni. A legtöbb európai országban számos egyetem és műszaki főiskola tantervében szerepelnek gyakorlati tantárgyak, amelynek keretében az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását oktatják. Fnnek során általában nem a hallgatók mélyreható szakosítására, hanem az ismeretek alkalmazására irányuló készség kifejlesztésére törekednek. Az igy felkészült hallgatótól elvárható, hogy bármely speciális szakterületen rövid időn belül megállja a helyét. Angliában az egyetemek az elméleti és módszertani ismeretek tanítására helyezik a fő súlyt és közben háttérbe szoritják az ipari gyakorlat követelményeit. Érdekes, hogy mennyire ellentétes ezzel az akadémikus felfogással kapcsolatban az ipar különféle ágainak állásfoglalása. A villamős- és a vegyipar köreiből kiinduló társadalmi nyomás azt célozza, hogy az egyetemi oktatás a műszaki alaptudományok ismertetését helyezze a tanterv középpontjába, a gyakorlati ismeretek oktatását pedig bizzák az iparra. A gépipar vezető körei viszont kevésbé lelkesednek a természettudományos alapok oktatásának kiszélesítéséért, inkább a műszaki szaktárgyakat óhajtanák előtérbe helyezni; különösen sok kifogás merül fel az egyetemeken végzett mérnökök szerkesztési tudásának hiányosságaival kapcsolatban. A svájci tapasztalatok azt látszanakigazolni, hogy a végzett mérnököknek csupán csekély része van valóban tisztában a műszaki tudományok alapjaival, ezért csupán csekély hányaduk képes az alaptudományokban szerzett ismereteit újfajta jelenségekre alkotóan alkalmazni. Angliában az egyetemi végzettségű mérnökök javarésze hároméves egyetemi oktatásban részesül, ehhez járul két gyakorlati év, amit az iparban töltenek el. Az első gyakorlati évet célszerű az egyetemi évek előtt eltölteni. A másik gyakorlati év során pedig kívánatos, hogy afiatal mérnök rendre megismerje a különféle tipusu mérnöki munkákat (szerkesztés, üzem, szerelés, laboratórium). A nagy angol iparvállalatok részletes gyakorlati oktatási programot alakítottak ki. +/ Organization for Economic Cooperation and Development, OECD. (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete.) ++/ JENNY, E.: i.m. 45
