Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

5-6. szám - Bibliográfia

5/ Lagosi Egyetem (University of Lagos, Lagos) A Nigéria fővárosában felállitandó egyetem szervezőbizottsága megkezdte munkáját. A megnyitási idő még bizonytalan. 6/ Ahmadu Bello Főiskola, Kano (Ahmadu Bello College, Kano, Northern Nigeria). Alapitási év: 1960. A fentebb 4/ alatt emiitett, közeljövőben megnyiló egyetem magját alkotja, 7/Baptista Missziós Főiskola, Nyugat - Nigéria (Baptist Missionary College, Western Nigeria). Az Amerikai Baptista Misszió 1962-re bejelentette egy nyugat-nigériai főiskola szervezőmunkálatainak megkezdését, amelyet a misszió kiván fenntartani. 8/ Igazgatási Intézet, Zaria (Institute of Administration ,Zaria). Alapitási év: 1954. Különféle igazgatási ágakra képez ki főiskolai fokon, továbbá négy tisztviselő-képző iskolát tart fenn székhelyén kivül, s 36 vándor-oktatócsoporttal évente 15 000 helyi közigazgatási funkcionáriust képez ki. A központi oktatók száma 85. A hallgatók száma 560 és további 400 a tisztviselőképző iskolákban. 9/ Orvostudományi Főiskola,Kano (Médical School, Kano, Norther Nigeria). Alapitási év: 1955. Öt éven át tartó orvosi kiképzést biztosit 50 hallgató számára. 10/Nigériai Művészeti, Tudományos és Műszaki Főiskola, Zaria (The Nigeria College of Arts , Science and Technology, Zaria). Alapitási év: 1953. Mérnököket, épitészeket, földmérőket, könyvelőket, gyógyszerészeket és középiskolai tanárokat képez ki.Az enugui ágazatát a 2/ alatti egyetem vette át, ibadani ágazatát a 3/ alatti, zariai ágazatát a 4/ alatti egyetem veszi át. 11 / Yabai Műszaki Intézet (Yaba Technical Institute, Yaba,

Lagos). Alapitási év: 1948. 48 főhivatású, 40 mellékhivatásu oktató. 412 rendes, 858 esti és levelező hallgató. 6 000 kötetes könyvtár. 12/ Több főiskolai jellegű szakképző intézmény, nevezetesen: Mezőgazdasági Főiskola, Ibadan (School of A griculture , Moor Plantation, Ibadan), Fogászati Főiskola, Lagos (School of Dental Hygiene, Lagos), Erdészeti Főiskola, Ibadan (School of Forestry, Ibadan), Gyógyszerészeti Főiskola, Lagos (School of Pharmacy , Lagos), Állatorvosi Főiskola, Vom (Veterinary School, Vom) .Könyvtárosképző Intézet, Ibadan (Institute of Librarianship, University Library , Ibadan). Ш. Fontosabb könyvtárak, múzeumok stb. 1 / A fentebb П

/l. alatt említett egyetemi könyvtár. 2/ Regionális Központi Könyvtár (Regional Central Library, OguiRoad, Enugu). Alapitási év: 1956. Az UNESCO közreműködésével felállított letéti könyvtár és regionális bibliográfiai ill. kutatóközpont, mozgókönyvtári részleggel stb. Saját könyvtári állománya 29 000 kötet. Az Ibadanban lévő Nyugati Regionális Könyvtár (Western Regional Library) 35 000 kötettel, a Kadunában lévő Északi Regionális Könyvtár (North Regional Library) 67 000 kötettel rendelkezik. Maga a Regionális Központi Könyvtár a Kelet-Nigériai Könyvtári Tanács (Eastern Nigeria Library Board) felügyelete alá tartozik. 3/ Szövetségi Régészeti Hivatal muzeumi hálózata. (FederalDepartment ofAntiquities,

Jos, Plateau Province) a/Josi Muzeum (Jos Museum, Jos, Plateau Province). Alapitási év: 1952. Nigériai néprajz és régészet. b/ Nigériai Muzeum (Jos Museum, Jos, Plateau Province). Alapitási év: 1957. Néprajz, régészet, népművészet. с/ Ifei Muzeum (Ife Museum, Ife). Alapitási év: 1954. Ifei bronzok, terrakották, kőfaragványok. d/ Oroni Muzeum(Oron Museum, Oron). Alapitási év: 1959. Az oroni körzet ősi faragványai. e/ Gidan Makama Muzeum (Gidan Makama Museum, Kano). Alapitási év: 1959. Népművészet. 4/ Nemzeti Levéltár (National Archives, Ibadan) 24. RUANDA (République de Rwanda) Terület 28 100 km . Lakosság 2 600 ezer fő. Főváros: Kigali (29 ezer fő). Pénzegység: belga frank (1 962. októberében). 1962 késő nyarán függetlenné vált köztársaság.Egykori német gyarmat, majd népszövetségi ill. ENSZ gyámsági terület. Urundival együtt belga birtok (Ruanda-Urundi). Egyebekben lásd fentebb: Burundi. 25. SIERRA LEONE (Sierra Leone) 2 Terület: 72 323 km . Lakosság 2 260 ezer fő. Főváros: Freetown (100 ezer fő). Pénzegység: nyugat-afrikai font. 1961-ben függetlenné vált köztársaság a hasonnevű brit gyarmat területén;függetlensége elnyerése után is a Brit Nemzetközösség tagja maradt. Gazdaságilag elmaradt trópusi agrárország ültetvényes gazdálkodással, jelentős vasérc-, gyémánt-és bauxitbányászattal, amely nagyrészt brit tőkések kezén van. A lakosság túlnyomórészt mohamedán szudánnéger; ezenfelül 60 ezer angolul beszélő keresztény néger (un, "kreol", a szabadon bocsátott amerikai rabszolgák utóda) 2 500 sziriai és libanoni kereskedő, 1 000 európai, főleg brit. A nemzeti burzsoázia igen erős hatalmi poziciókat tölt be, s szoros kapcsolatokat tart Nagy-Britanniával. A brit politikai, gazdasági és kulturális befolyás igen erős; az ország fővárosában és fő kikötőjében, Freetownban a brit flotta a kormánnyal kötött egyezmény alapján külön támaszponttal rendelkezik. 90 %-os analfabetizmus, 20 %-os beiskolázottság; az iskolák 1 /3-át missziók tartják fenn. XLVI