Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

5-6. szám - Bibliográfia

helyre s csak a második helyen szerepel a másnyelvü oktatás, illetve - óvatos megfogalmazásban - "egy széles körben elterjedt második nyelv oktatása" (ami tehát nem feltétlenül a volt gyarmattartó nyelve 1.) ­ez már Mehti-Zade szavainak, illetve az abban kifejezésre jutott szovjet tapasztalatnak, végső soron pedig az alapvető lenini elgondolásnak a hatását mutatja. Jelentós szerepet játszott emellett Beloped miniszter Ukrajna nevében történt felszólalása, hiszen sokoldalúan alátámasztva Mehti-Zade fejtegetéseit, még arra is rámutathatott, hogy az Ukrán SzSzK terjesztette annak idején az ENSZ közgyűlése elé azt a történelmi fontosságú határozati javaslatot az analfabetizmus világméretű likvidálása érdekében megindítandó nemzet­közi együttműködésről, amely a jelenleg már valóban hatalmas arányokat öltött akció kibontakozására ve­zetett. A konferencia egyébként - nyilvánvalóan a szovjet példa hatása alatt - az ENSZ-hez fordult azzal a kéréssel, hogy a világszervezet Afrikai Gazdasági Bizottsága (Economic Commission for Africa, ECA) által a szenegál Dakarban felállítandó Afrikai Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Intézet (African Institute for Economic and Social Development) külön osztályt kapjon, amely a népgazdasági tervek részeként vizsgálja az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig terjedő egész oktatásügy fejlesztésének tervét.A kon­ferencia saját hatáskörében is azt javasolta valamennyi afrikai ország kormányának, hogy tegyék népgazda­sági terveik szerves részévé oktatásügyi apparátusuk fejlesztésének terveit, hiszen az egyetemek és főisko­lák, sőt már a középiskolák hálózatának kiépítésénél érvényesítendő elvek a legszorosabban összefüggnek az ország gazdasági és technikai fejlesztésének terveivel. Hogy itt milyen méretű problémákról van szó, azt néhány számadattal érzékeltethetjük. A konfe­rencia megállapítása szerint egyedül a már korábban emiitett addisz-abebai oktatási terv 1961-ben 140 millió dollár hozzájárulást igényelt az afrikai alapfokú és - kisebb részben - középfokú oktatásügyi tervcélok meg­valósításához az ENSZ nem-afrikai tagjai részéről. 1 962-re 1 50 millió dollár, 1963-ra 260 millió dollár a támogatási szükséglet. Az Afrikai Gazdasági Bizottság 1 962.február-márciusi negyedik ülésszaka ezen ada­tok előzetes ismeretében már eleve határozatot hozott arról, hogy 1963-ban ujabb, az 1961. évihez hasonló afrikai nemzetközi oktatásügyi értekezletet kell összehívni, hogy gondoskodni lehessen e deficitek fedezésé­ről. Az UNESCO-t e határozat meghozatalánál történetesen éppen P.I.Jersov, a szovjet vezérigazgató-he­lyettes képviselte. + ^ Ettől teljesen függetlenül külön 31 millió dollár deficit adódik 1962-63-ban abból, hogy egyes afrikai államok nem tudják teljes egészében előteremteni azt a hozzájárulást,amit saját maguk vállal­tak oktatásügyük fejlesztése érdekében; különösen azoknál az államoknál jelentkezik nagy mértékben ez az "extradeficit", amelyek nemcsak az alapfokú népoktatás, hanem a középfokú és szakoktatás, sőt a felsőokta­tás terén is igen jelentős erőfeszítéseket tesznek már. Például: Ghana 3 millió dollár, Guinea 3,6 millió dol­lár, Nigéria 7,5 millió dollár - és igy tovább.Emellett számos egyéb költség is felmerül, érdemes pél­dául kiemelni az UNESCO Végrehajtó Tanácsának 1 962.tavaszán tartott tanácskozási anyagából azt az adatot, hogy az afrikai államoknak nyújtott sürgős tudományos és oktatásügyi segélyeknek ez évi 2,1 millió dolláros alapjához (az un. "emergency programme"-hoz) a Szovjetunió egymaga 220 000, az Ukrán és a Belorusz SzSzK pedig még külön 28 000 ill. 11 000 dollárral járult hozzá. Ehhez képest egyébként Japán 10 000 dollá­ros vagy Ausztria 1 000 dolláros hozzájárulása - más kapitalista államokat is hozhatnánk fel példaként 1. - fel­tűnően szerénynek mondható.Az igazán nem könnyű helyzetben lévő Kuba ötször annyit adott, mint Ausztria, Jugoszlávia 3 tanárképző teljes felszerelését és 10 tankönyv ingyenes kinyomtatását ajánlotta fel, viszont Belgium, Franciaország és Nagy-Britannia nevét hiába keressük egyelőre az UNESCO vezérigazgatójának je­lentésében felsorolt adakozók között. +/ Lásd: UNESCO 61 EX/30 Add. 1962. máj.4. ++/ Lásd: UNESCO 61 EX/4 Add. 1962. máj. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents