Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

1-2. szám - Szemle

töndijak és gyakorlatok rendszerét olyan fiatal tudósjelöltek számára, akik mindennapi munkájukban nem ta­lálják meg a tudományos fejlődés előfeltételeit. Fzeket az ösztöndijakat olyan tanszékek és intézetek mellett lenne célszerű létesíteni, amelyek a szóbanforgó szaktudomány müvelésében kiváló eredményeket értek el. Ugyancsak tervbevették a Centre National de la Recherche Scientifique (Nemzeti Tudományos Kutatóközpont) gyakorlatában bevált rendszer lengyelországi alkalmazását, amellyel a termelésben kiváló gyakorlati szak­emberek számára lehetővé tennék a doktori studiumok elvégzését. Különösen az uj ismeretágak vonatkozásá­ban gondolnak arra, hogya diploma megszerzése után specializálódást elősegítő ösztöndijakat vezetnek be.(l) A legfontosabb képzési és továbbképzési formák mellett hatásos kiegészítő formák bevezetésére is gondolnak. így a Lengyel Tudományos Akadémia Tudományos Titkársága 1961. február 7-én megbízta a Tu­dományos Káderképző és Továbbképző Hivatalt egyes kiegészítő formák széleskörű alkalmazásának kikísérle­tezésével. Fbben a vonatkozásban az alábbi lehetőségek kipróbálásáról van szó: 1. Központi szemináriumokat kívánnak szervezni egyes tudományágak területén. Ezeket a szeminá­riumokat a tervek szerint az illető tudományág legkiválóbb hazai és külföldi szakemberei vezetnék. 2. Fiatal tudományos káderek számára tanulmányi tanfolyamokat és konferenciákat kellene tartani ed­digi ismereteik fokozatos kiegészítése érdekében. 3. Ugyancsak az ismeretkiegészitést és ismeretkorszerüsitést segítenék elő azok a felolvasások és előadások, amelyeket hazai és külföldi tudósok tartanának tudományszakuk legújabb eredményeiről. 4. Gondoskodni kell arról, hogy a fent emiitett szemináriumok, konferenciák, tanfolyamok és felol­vasások anyaga a sajtóban vagy kiadvány formájában megjelenjék és hozzáférhetővé váljék. 5. Az érdekelt tudományos intézetek, tudományos társaságok, tudományos-műszaki egyesületek kö­zött, a tudományos káderek rendszeres továbbképzésének érdekében, együttműködésnek kell létrejönnie. 6. Végezetül hangsúlyozni kell a külföldi tanulmányutak fontosságát a tudományos káderek fejlődésé­nek előmozdítását illetően. F téren már eddig is örvendetes javulás mutatkozik; az utóbbi évek folyamán az Akadémia teljes devizakeretének átlag 30, sőt 1960-ban több mint 40 %-át fordították 3-12 hónapos külföldi tanulmányutak biztosítására. Ezen kivül számos külföldi tanulmányi ösztöndijat is lengyel jelölttel töltöttek be (5). TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS Az 1961 .szeptember 13-i rendelkezéseknek azokat a vetületeit ismertettük, amelyek egyfelől a má­sodállások vállalásának feltételeit szigorítják meg, másfelől jelentős pótlékokat biztosítanak azok számára, akikakáderutánpótlás, az eredményesebb kutatómunka és nem utolsó sorban önmaguk képzettségi színvonala emelése érdekében másodállást nem töltenek be. A szóbanforgó bérügyi rendelkezések (8 és 9) kiterjednek a tudományos tájékoztatás munka ellátóira, а к önyvt ár os ok r a és d ok u me n t a 1 i s t ák r a is. A szak­képzett könyvtárosok és dokumentalisták illetményének színvonala felső határát tekintve havi 450 zlotyval meghaladja az adjunktusok fizetését és 500 zlotyval marad alatta a docensi fizetésnek, alsó határát tekintve pedig megegyezik a tanársegédi fizetésekkel. Ez arra mutat, hogy a könyvtárosok és a dokumentalisták kate­góriáját a tudományos segéderők kategóriájával egyenlő fontosságúnak tartják, s mint ilyenre a tudományos kutatás fejlesztésénél jelentős feladatokat rónak. Ezt a megállapítást egyébként még jobban megerősíti a szak­képzett könyvtárosok és dokumentalisták illetményeinél a tudományos segéderők pótlékaival teljesen analóg pótlékrendszer is. 26

Next

/
Thumbnails
Contents