Tudományszervezési Tájékoztató, 1962
5-6. szám - Szemle
A társadalomtudományok 8 problémacsoportjában 532 kutatási téma szerepel. 1961-ben 64 téma kutatását fejezték be, és ez meg is felel a terv ütemezésének. A felsorolt számszerüségek a tudományos kutatásban fennálló problémákat csak jelzik, hiszen nem adnak támpontot a végzett munka minőségének megitéléséhez. Ezen kivül azt is figyelembe kell venni, hogy távLati tervről lévén szó, számos téma befejezése 1962-re húzódik át, s igy egy év eredményéből nem szabad következtetni az egész terv várható eredményére. A közölt számadatok - különösen a tudományos munka szervezése szempontjából - mégis igen értékesek, mert az okokra visszavezető elemzésük több olyan hiányosságra hivja fel a figyelmet, amelynek kiküszöbölésével a tudományos munka tervszerűségét tovább lehet szilárditani. Aszóbanforgó hiányos s ágok közül a tudományos terv teljesítésére a következők hatottak legerősebben: 1./ Majdnem minden területen к ád e r hi á n n y a 1 kellett megküzdeni. És ezúttal nemcsak a tudományos káderek immár annyit vitatott hiányáról van szó, hanem egyre nagyobb nehézségeket jelent a tudományos segédszemélyzet és a műszaki káderek hiánya is. 2./ A kutatáshoz szükséges felszerelések és anyagok beszerzésének elégtelensége is sok heiyen akadályozta a munkát, ami arra mutat, hogy az ország kereskedelmi és beszerző apparátusa egyelőre még nem mindenben alkalmas a tudományos igények kielégítésére. 3./ A kutatást gátló körülmények felsorolásánál nem lehet a költségvetési és pénzügyi nehézségekről sem megfeledkezni, amelyek a rendelkezésre álló anyagi eszközök elégtelenségebői és célszerűtlen felosztásából adódtak. 4./ Egeszében megoldatlan még a tudományos eredmények gyors gyakorlati alkalmazásának kérdése. Az év folyamán az ipar, a mezőgazdaság és a geológia összesen 162 befejezett, különösen fontos kutatási témát vett át gyakorlati alkalmazásra, A tényleges alkalmazás mértékerői nincs tájékoztatás. A kutatóintézetek szerint még további 83 kidolgozott téma áll rendelkezésre, de átvételükről eddig még gondoskodás nem történt, u. i. állandó huzavonák vannak akörül, hogy az alkalmazók feladata az összes kiegészitő, nagyrészt gazdaságossági számítás elvegzése, vagy a kutatóintézeteké. Mindenesetre szükség lenne egy olyan közvetitő szerv létrehozására, amely az emiitett és egyébként valóban nagyon fontos kiegészítő feladatokat elvégezné. 5. / Egyes helyeken az elméleti és az alkalmazott kutatás között is nagyfokú elszigeteltség tapasztalható, amely abban nyilvánul meg, hogy az intézetek az ésszerű munkamegosztás helyett autark iára törekednek. Ennek következtében "elméletesdi" folyik az alkalmazott kutatásokat folytató intézetekben, és megfordítva: az elméleti intézetek alkalmazási problémák megoldásával kiizküdnek. 6./ Bár az év folyamán lényeges sikerek születtek a szocialista tábor országainak tudományoe együttműködése terén is, a továbbiakban mégis nagy nehézségekkel kell még megküzdeni az egyes országok tudományos szervezetének elütő formái és a kapcsolatok nagyfokú bürokratikussága következtében. A beszámolót elemző tanulmány végül hangsúlyozza, hogy csak a legfontosabb és az általában jellemző kérdéseket vetette fel, s ezeken belül is elsősorban a hiányosságokra koncentrált. Emellett azonban "nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy 1961. fontos szakasza volt a lengyel tudomány fejlődésének, s tovább növekedett a tudomány hatása a népgazdaság fejlődésére." II. VITA A TUDOMÁNYOS KÁDERUTÁNPÓTLÁSRÓL Lengyelországban az utóbbi két-három év folyamán kötetnyi, gyakran szenvedélyes hangú irodalom jelent meg a tudományos káderekről. A legtöbb szó ezen irodalmon belül a tudományos dolgozók felső ka17