Tudományszervezési Tájékoztató, 1962

5-6. szám - Szemle

A társadalomtudományok 8 problémacsoportjában 532 kutatási téma szerepel. 1961-ben 64 téma kutatását fejezték be, és ez meg is felel a terv ütemezésének. A felsorolt számszerüségek a tudományos kutatásban fennálló problémákat csak jelzik, hiszen nem adnak támpontot a végzett munka minőségének megitéléséhez. Ezen kivül azt is figyelembe kell venni, hogy távLati tervről lévén szó, számos téma befejezése 1962-re húzódik át, s igy egy év eredményéből nem szabad következtetni az egész terv várható eredményére. A közölt számadatok - különösen a tudományos munka szervezése szempontjából - mégis igen értékesek, mert az okokra visszavezető elemzésük több olyan hiányosságra hivja fel a figyelmet, amelynek kiküszöbölésével a tudományos munka tervszerűségét tovább le­het szilárditani. Aszóbanforgó hiányos s ágok közül a tudományos terv teljesítésére a következők hatottak legerősebben: 1./ Majdnem minden területen к ád e r hi á n n y a 1 kellett megküzdeni. És ezúttal nemcsak a tu­dományos káderek immár annyit vitatott hiányáról van szó, hanem egyre nagyobb nehézsé­geket jelent a tudományos segédszemélyzet és a műszaki káderek hiánya is. 2./ A kutatáshoz szükséges felszerelések és anyagok beszerzésének elégtelensége is sok heiyen akadályozta a munkát, ami arra mutat, hogy az ország kereskedelmi és beszerző apparátusa egyelőre még nem mindenben alkalmas a tudományos igények kielégítésére. 3./ A kutatást gátló körülmények felsorolásánál nem lehet a költségvetési és pénzügyi ne­hézségekről sem megfeledkezni, amelyek a rendelkezésre álló anyagi eszközök elégtelensé­gebői és célszerűtlen felosztásából adódtak. 4./ Egeszében megoldatlan még a tudományos eredmények gyors gyakorlati alkalmazásának kérdése. Az év folyamán az ipar, a mezőgazdaság és a geológia összesen 162 befejezett, kü­lönösen fontos kutatási témát vett át gyakorlati alkalmazásra, A tényleges alkalmazás mér­tékerői nincs tájékoztatás. A kutatóintézetek szerint még további 83 kidolgozott téma áll ren­delkezésre, de átvételükről eddig még gondoskodás nem történt, u. i. állandó huzavonák van­nak akörül, hogy az alkalmazók feladata az összes kiegészitő, nagyrészt gazdaságossági szá­mítás elvegzése, vagy a kutatóintézeteké. Mindenesetre szükség lenne egy olyan közvetitő szerv létrehozására, amely az emiitett és egyébként valóban nagyon fontos kiegészítő felada­tokat elvégezné. 5. / Egyes helyeken az elméleti és az alkalmazott kutatás között is nagyfokú elszigeteltség ta­pasztalható, amely abban nyilvánul meg, hogy az intézetek az ésszerű munkamegosztás he­lyett autark iára törekednek. Ennek következtében "elméletesdi" folyik az alkalmazott ku­tatásokat folytató intézetekben, és megfordítva: az elméleti intézetek alkalmazási problémák megoldásával kiizküdnek. 6./ Bár az év folyamán lényeges sikerek születtek a szocialista tábor országainak tudományoe együttműködése terén is, a továbbiakban mégis nagy nehézségekkel kell még megküz­deni az egyes országok tudományos szervezetének elütő formái és a kapcsolatok nagyfokú bürokratikussága következtében. A beszámolót elemző tanulmány végül hangsúlyozza, hogy csak a legfontosabb és az általában jel­lemző kérdéseket vetette fel, s ezeken belül is elsősorban a hiányosságokra koncentrált. Emellett azonban "nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy 1961. fontos szakasza volt a lengyel tudomány fejlődésé­nek, s tovább növekedett a tudomány hatása a népgazdaság fejlődésére." II. VITA A TUDOMÁNYOS KÁDERUTÁNPÓTLÁSRÓL Lengyelországban az utóbbi két-három év folyamán kötetnyi, gyakran szenvedélyes hangú iroda­lom jelent meg a tudományos káderekről. A legtöbb szó ezen irodalmon belül a tudományos dolgozók felső ka­17

Next

/
Thumbnails
Contents