Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

mint a "gépi forditás"-é. Minden gépi fordítás automatikus, az automatikus fordítást azonban nem végzi szükségképpen gép. Végrehajthatják emberek is, akik olyan szigorú szabályok szerint végzik munkájukat, melyek semmi teret nem hagynak a szabad fordítói tevékenységnek. A fordító teljesen automatikusan végzi munkáját. Mindkét esetben algoritmusokon alapul a munka. De az emberi fordító számára emberi nyelven készül az algoritmus , gépi fordítás esetében a szöveget át kell kódolni a gép programmozásának megfelelően. A gépi fordítás elengedhetetlen alapját képező algoritmusok más előnnyel is járnak: egyszerű és objektiv fordítási szabályokat alakítanak ki. Ha gondosan követjük őket, a fordítás pontos és nyelvi szempontból helyes lesz. Kialakítja saját fordítási szabályait és szabványos fordításokat hoz létre. Ugy véljük, hogy ennek a ténynek igen nagy a jelentősége. Bizonyosak vagyunk abban, hogy néhány éven belül a gépi fordítás nagy sikereket arat és nagy népszerűségre tesz szert, s hogy a gépek jelentékeny mértékben leveszik az emberek válláról a fordítás terhét. Alighanem túlzott optimizmus lenne azonban azt állítani, hogy akár 15-20 év múlva nem lesz szükség "kézi forditás"-ra. Gondoljunk csak arra, hány olyan országban terjed el a tudomány és műveltség, melyeknek erre mindeddig nem volt meg a lehetőségük. Az ilyen országok lakosainak száma több száz millió. A legnagyobb optimizmussal sem gondolható, hogy meg tudunk oldani kizárólag gépek segítségével minden ezzel kapcsolatos fordítási problémát. De ha igénybe is kell majd venni emberi fordítókat, az automatikus forditás kialakult szabályai nagyban megkönnyítik az emberek dolgát, s mindenesetre mentesitik őket a legnagyobb csapástól, mely fordítót érhet: rossz fordítások szerkesztésétől, lektorálásától, ettől a kétségbeejtő feladattól, mely sokkal több időt vesz igénybe, mintha a fordító az első betűtől az utolsóig maga fordítaná ie a szöveget. Mihelyt elkészült az automatikus forditás algoritmusa, az kétféleképpen is felhasználható. Egyfelől alapul szolgálhat a fordítógép programmozásához, másfelől kiadható könyvalakban, vezérfonala lehet a gyakorlatlan fordítóknak vagy olyanoknak, akik a nyelvet egyáltalán nem ismerik, s kézikönyv gyanánt szolgálhat a gyakorlott fordítónak. AZ AUTOMATIKUS FORDÍTÁS ALGORITMUSA Az idáig leggondosabban kidolgozott algoritmus alighanem az angolról oroszra való forditás alapjául szolgáló algoritmus. A következő részekből áll: (a) a szókereső-séma, valamint a többjelentésű szavak azonosításához való séma; (b) angol mondatok elemzéséhez szükséges séma; (c) orosz mondatok alkotásához használandó séma. /Az algoritmus utolsó része - az orosz mondatok alkotásához szolgáló séma - a legkevésbé érdekes rész. A már ismert nyelvtani szabályok alapján minden különösebb nehézség nélkül elkészíthető. Bátran elhanyagolható, ha gép nélkül végzendő automatikus fordításról van szó, mivel bárki, aki tud oroszul, az algoritmus (a) és (b) pontján alapuló rendszer segítsége nélkül is vidáman megalkotja a megfelelő mondatokat. A szótári munkát az algoritmus (a) pontja öleli fel. Amint már mondottuk, mi a mikro-szótárak alkalmazását tartjuk a helyes módszernek. A tapasztalat szerint az alkalmazott matematika tárgyköréhez tartozó szövegek fordításához mintegy 2 500 angol szóra van szükség. Ennek alapján feltehető, hogy mintegy 2 500 - 3 000 szó bőségesen elegendő, s hogy ilyen méretű szókincs számos szakma szövegeinek fordítását teszi lehetővé. A mikro-szótárak alkalmazása egyrészt csökkenti a gép memóriájával szemben támasztandó igényeket, másrészt egyszerűsíti a lefordítandó mondat elemzését is, mivel mikro-szótárakban minimumra redukálhatók a szinonimák és a többjelentésű szavak is. Amint már elmondottuk, automatikus forditás során a kontextus elemzésével határozzuk meg egy többjelentésű szó aktuális jelentését. Érdemes közelebbről fog56