Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

Jelenleg a Szovjetunióban, Angliában, Franciaországban, Japánban, Kinában, Svédországban és más országokban is folynak automatikus fordítási kísérletek. Különböző algoritmusokat tanulmányoznak kutatócsoportokban: az angolról oroszra és japánra, oroszról angolra, franciából és németből oroszra és angolra; kínairól, japánból, magyarból és még számos más nyelvből oroszra történő fordításhoz. A GÉPI FORDÍTÁS PROBLÉMÁJÁNAK KÉT OLDALA Bebizonyosodott, hogy elektronikus számológépek segítségével szerkesztő nélkül is lehet egyik nyelvről a másikra fordítani. Az egyetemes célú számológépekkel végzett fordítások minősége azonban korántsem volt kielégítő. Emellett a fordítási munka alig használja ki a számológép teljesítőképességét, mivel a számítási feladatok megoldására szolgáló berendezéseinek és betervezett művelettípusainak jelentős részére itt nincs szükség. Ahhoz, hogy a gépi forditás kifizetődő legyen, speciálisan fordítási célra készült elektronikus rendszert kellene megtervezni, amely lényegében az elektronikus számológéppel azonos elvek szerint működne, de számtani müveleteket végző része sokkal egyszerűbb lenne, s itt merül fel az a kérdés, melynek megoldásától függ a gépi forditás további sorsa. A gépi forditás két tényezőn fordul meg: az alkalmazott gépen és a gép programmozásához szükséges fordítási algoritmuson (speciális sematikus szabályrendszeren). Hogy melyik a fontosabb a két tényező közül, abban eltérnek a vélemények. Van, aki a gépet tekinti fontosabbnak; s van, aki az algoritmust. Röviden szólva: az előbbi nézet hivei szerint nagyteljesítményű géppel és minél egyszerűbb algoritmussal kell dolgozni. Azok szerint pedig, akik az algoritmust tekintik döntő tényezőnek, az a fontos, hogy az algoritmus minél részletesebb, pontosabb, minél hajlékonyabb legyen, a gép viszont lehet kisebb kapacitású is. A kérdés - legalábbis részben - összefügg az automatikus fordításnál használt szókészlet nagyságával. Dolgozhatunk igen nagy egyetemes jellegű szókinccsel, mely a legkülönbözőbb tárgyú szövegek fordítására alkalmas. Dolgozhatunk kis szótárakkal, u.n. "mikro-szótárakkal", melyek csupán egy-egy szakterület (fizika, rádiótechnika, matematika stb.) szókincsét tartalmazzák. Amikor fordításra kerül a sor, mindig a megfelelő mikro-szótárt kell elővenni. Az egyetemes szótárral működő gépneknagy memorizáló berendezésre van szüksége, és a szavak kiválasztásához szükséges időnek rövidnek kell lennie. Ezeket a berendezéseket újonnan kellene előállítani, mivel ilyenfajta teljesítményre berendezett elektronikus számológépek jelenleg nincsenek forgalomban. Másfelől a jelenleg használatos gépek akadálytalanul működtethetők mikro-szótárakkal. Beállításuk nem okoz semmiféle nehézséget. Egyszóval, ha a fejlődés utja a nagyteljesítményű, messzemenően specializált, viszonylag egyszerű algoritmussal működő berendezések irányába visz, akkor erre a célra megfelelő speciális forditógépi berendezéseket kell megtervezni. Ha viszont a komplex algoritmusra vesszük az irányt, akkor az elektronikus számológépek ismert elvei alapján állithatjuk elő a szükséges berendezéseket. Mi az utóbbit tartjuk helyesebbnek, mivel igy rövidebb uton érhetünk el gyakorlati eredményt. Hogy az ehhez szükséges algoritmusok előállíthatók, azt világosan bizonyltja a Szovjetunióban készült angolorosz algoritmus, mellyel kielégítő eredményt sikerült elérni. AUTOMATIKUS FORDÍTÁS, GÉPI FORDÍTÁS Az "automatikus forditás" és a "gépi forditás" kifejezést gyakran ugy használják, mintha szinonimákvolnának. Ez nem felel meg egészen a valóságnak. Az "automatikus forditás" jelentésköre tágabb, 55