Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

sen ahhoz is, hogy bizonyos nemzetközi szervek zavartalanul működhessenek. Nem túlzás, na azt mondjuk, hogy a forditás egyike napjaink legégetőbb kérdéseinek, hiszen ezen fordul meg az, hogy tudjuk-e vagy sem, mi történik a nagyvilágban; hogy megértjük-e (a szó szoros értelmében) a más népeket; s hogy milyen mértékben és ütemben terjed el a tudás, létrejöhet-e az együttműködés a szellemi élet minden területén. A GÉPI FORDÍTÁS A nehézségek megoldásával kapcsolatban különös figyelmet érdemelnek a forditás céljára használt elektronikus berendezések, melyek lényegében megfelelnek a matematikai célra használt számológépeknek. Gépi uton fordítani egyik nyelvről a másikra'. Fantasztikus ötletnek tűnik ez első hallásra. De ha csak egy kicsit is elgondolkozunk rajta, kiderül, hogy nincs is ebben semmi hihetetlen. A nyelv sajátos rendszer, mely arra szolgál, hogy fogalmainknak, gondolatainknak anyagi kifejezést adjon. A szavak különböző jelentéseit, s a különböző jelentésaránylatokat megtaláljuk a szótárakban, nyelvtanokban. Nincsenek ismeretlen szavak a nyeivben, hacsak valaki nem költ önkényesen valami halandzsa szót; s nincsenek olyan fogalmak, melyek nem fejezhetők ki a szavak elrendezésével vagy összekapcsolásuk módjával. Ha nem igy lenne, a nyelv nem tölthetné be hivatását: nem lenne az emberek közötti érintkezés eszköze, nem közölhetnénk vele gondolatainkat. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy a nyelv igenis képes erre, hogy olvasva vagy beszélgetve a legfinomabb jelentéskülönbségeket is fel tudja fogni a szavak segítségével. Nyilvánvaló tehát, hogy ezeknek a jelentésbeli különbségeknek határozott tárgyi különbségek felelnek meg. Ebben pedig az a fontos, hogy a különbségtevés egyértelmű, általános szabályok alapján történik-e. Mert ha igy van, akkor nincsen akadálya a gépi fordításnak. Nem okoz különösebb nehézséget az, hogy a kivánt szót géppel kerestessük ki a szótárból. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy valamilyen kód alapján (például a Baudot-féle táviró kód szerint) átírjuk a szót, s igy azután a gép segítségével egybevessük a szótár címszavaival, amelyek természetesen mind azonos kódolási elv alapján szerepelnek a gép "memóriájában". A nehézségek ott kezdődnek, amikor a szótár nem jelöli meg egyértelműen a szó jelentését; igy van ez például a többjelentésű szavak esetében. De ez a nehézség is áthidalható, néhány nyelvi forma alapos elemzésével. Amikor a fordító meghatározza, milyen jelentésben is szerepel voltaképpen a soronkövetkező szó, akkor a kontextusra, a szövegösszefüggésre épit. Más szóval, figyelembe veszi, hogy milyen szavak társaságában szerepel a lefordítandó szó. Az angol sweet 'édes' szónak például legalább hat különböző szó felelhetne meg az oroszban. Hogy melyiket választjuk ezek közül, azt a sweet jelzőhöz tartozó főnév dönti el. Máskép fordítja a szót a fordító aszerint, hogy a szövegben sweet apple 'édes (édes izü) alma ', sweet song 'édes (fülbemászó) dal', sweet words 'édes (behízelgő) szavak' vagy sweet girl 'édes (bájos) leány' áll. Rátalálhatunk a helyes szóra gépi uton is, ugyanezeknek a jeleknek a segítségével. Minden a helyes programmozáson múlik. Világosan, egyértelműen meg kell határoznunk, hogy mit és milyen sorrendben hajtson végre a gép. Ha ez megtörtént, a gép minden további nélkül kikeresi majd a megfelelő szót. Az ilyen problémák bonyolultabbak, mint a határozott integrálszámítás vagy differenciál-egyenletek megoldása, amire gyakran kerül sor a gép gyakorlatában; a gép azonban ezeket az uj feladatokat is meg tudja oldani. 53