Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

"kutatásigényes" , ill. "alapkutatás-igényes" iparok (repülőgépipar, elektrotechnikai és különösen híradástechnikai ipar, műanyagipar stb.) évről-évre növekvő súlyt kapnak a termelésben, részben azonban egyszerűen annak a következménye, hogy az amerikai politikai és gazdasági vezetők egyre nagyobb mértékben voltak kénytelenek felismerni, hogy a Szovjetunió milyen döntő előnyhöz jutott a tudományos kutatás példátlan arányú és éppen az alapkutatási súlypontokat mindenkor kellően érvényesítő fejlesztésében. Mielőtt rátérnénk a szóbanforgó statisztikai felvétel adatainak ismertetésére, előre kell bocsátanunk néhány fontos terminológiai megállapítást: 1/ E felvétel keretében - sőt az amerikai juttatástervezés irodalmában meglehetősen általánosan "science and engineering" nem egyszerűen a tudományos és mérnöki ismeretek összességét, hanem csak a természettudományokat és a műszaki tudományokat jelenti. ("Science" ebben a szóhasználatban nem általában tudományt, hanem természettudományt jelent; ezért teszik hozzá a műszaki tudományokra utaló "engineering"-et. De társadalomtudományokról itt egyáltalán nincsen szó.) A továbbiakban tehát tudományos kutatáson mindig csak természettudományos és műszaki tudományos kutatás értendői 2/ A természettudományok közé számit itt a matematika, továbbá az egész orvostudomány, valamint az agrártudományok minden nem társadalmi-gazdasági, ill. üzemgazdasági jellegű ágazata. Az élettudományok körébe nemcsak a biológia, botanika, zoológia, stb. , hanem az orvostudomány és az agrártudományok minden természettudományos ágazata is beletartozik. 3/ A kutatás és fejlesztés Cresearch ír development")mindig csak a természettudományok és a műszaki tudományok terén folytatott kutatási és fejlesztési tevékenységet jelent. A "fejlesztés" fogalma szükebbkörü, mint a nálunk használatos "műszaki fejlesztés"-fogalom. Amerikai értelmezés szerint fejlesztésen olyan - mondhatnók - "üzemi alkalmazású tudományos kutatás" értendő, amely semmi esetre sem haladhatja tul a prototípusok és a gyártási alapeljárások kidolgozásának határát. (A terminusok pontos definicióját éppen e felvétel céljára dolgozták ki teljes részletességgel, s e definiciókat a hivatkozott jelentések külön mellékletekben közlik. Beható ismertetésük és birálatuk igen sok teret igénylő, külön feladat volna.) 4/ Az iparágak megnevezése is sokban eltér a mi szokványainktól. Mivel az Egyesült Államokban a telefon, a távíró, a rádió túlnyomóan magánkézben van, tehát külön távközlési ipar szerepel a kimutatásokban. A közlekedés és mindenféle "közszolgáltatás" (villamosenergia, gáz, viz stb.) a "nem gyártó jellegű iparok" körébe tartozik, s ugyanide számítják az építőipart is. Elektrotechnikai iparon az egész erős- és gyengeáramú berendezéseket gyártó ipar értendő, a híradástechnikai ipart is beleértve, amely persze nem tévesztendő össze a fentemiitett távközlési iparral. Az elsődleges fémipar a fémeket mint ipari nyersanyagokat előállító kohászati, hengerlő, stb. iparokat öleli fel. Az amerikai felvétel eredményeinek közlése nyomán más országokban, igy többek között Japánban is hozzáláttak az ipar tudományos kutatótevékenységének hasonló módszerű felméréséhez. Az 1953-54 évi "Survey" igen alapos módszertani előkészítése révén bizonyos értelemben standardot szolgáltatott a fejlett tőkés országokban folyó ipari kutatás reprezentatív statisztikai feldolgozásához s az ipari kutatástervezés és kutatásszervezés céljára szolgáló mutatószámok kimunkálásához. Elsőként kivonatot közlünk az amerikai felvételi eredményeknek az első alapjelentésben kiadott összefoglalójából, ehhez csatoljuk az első és második alapjelentés néhány érdekesebb statisztikai táblázatát, majd részleteket adunk Yeshimitsu Takeyasunak, a tokiói Állami Tudományos és Technológiai Iroda egyik vezető munkatársának tanulmányából, amely az 1957-58 évi japáni felvétel adatait ismerteti s veti össze az amerikai és nagybritanniai eredményekkel. 36