Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT KUTATÁS HELYZETE NAGYBRITANNIÁBAN A Marxism Today cimü angol folyóirat tanulmányt közöl B. Haye s ismert marxista közgazdász tollából a Nagybritanniában folyó természettudományos és műszaki-tudományos kutatási és fejlesztési tevékenységről. Cikkében a szerző többek között a következőket fejti ki: Az a tény, hogy a brit nemzeti jövedelem (1958-ban 20 milliárd font) több mint egynegyede (1958-ban 5,2 milliárd font) javak és szolgáltatások, mégpedig döntő mértékben ipari javak és szolgáltatások exportjából ered, rendkivüli erőfeszitésekre készteti a szigetországot az ipari kutatás és fejlesztés terén. Ennek ellenére a brit külkereskedelem 1953 és 1956 között csak évi 6 %-os évi növekedést ért el, szemben a világkereskedelem volumenjének évi 11 %-os és ezen belül Nyugat-Németország világkereskedelmi részesedésének évi 19 %-os emelkedésével. Ugyanakkor valamennyi európai nemzet közt előljár Nagybritannia a fegyverkezési kiadások terén. 1958-59-ben az 5 988 millió fontos költségvetési összkiadásból 1 468 millió font esett hadi beruházásokra és katonai költségekre. A második világháború óta Nagybritanniában az állam lett a kutatási és fejlesztési munkákkal foglalkozó tudósok és műszaki szakemberek legfőbb munkáltatója, mégpedig részben közvetlenül az állami kutatóintézetek mindinkább kiépülő hálózatában, részben pedig a kormánynak a magániparral kötött kutatási szerződései révén. A brit természettudományos és műszaki-tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység évi mintegy 300 millió fontos költségének 75 %-áról ma már az állam gondoskodik, mig a fennmaradó hányad a magániparra hárul. A kormány ilyen természetű kiadásainak több mint a fele az iparral kötött kutatási szerződések fedezésére szolgál. Ezek a kutatási szerződések azonban javarészt különféle hadi fontosságú kutatási tematikákra összpontosulnak. Ilymódon a 300 millió fontos ráfordításnak körülbelül kétharmadát tulajdonképpen a fegyverkezéssel kapcsolatos kutatómunkák veszik igénybe. 1956-ban kb. 142 000 tudományos kutató és mérnök volt Nagybritanniában (mindenkor csak a természettudományok és a műszaki tudományok területén működő kutatókat számitval), s ezek közül 44 000-en kutató-fejlesztő tevékenységet folytattak. Az összlétszámnak majdnem a fele a magániparban talált alkalmazást, 11 500-an közvetlen állami megbizás alapján dolgoztak, 9 000-en pedig az egyetemeken. A kutatással elfoglalt munkaerő feltrészét a katonai vonatkozású kutatómunkák foglalták el. Akár a munkaerő-problémát, akár a kiadásokat tekintjük, mindenütt súlyos aránytalanságok keletkeztek az un. honvédelmi iparágak javára tett engedmények következtében. A tanulmány néhány konkrét vonatkozásban elemzést közöl arról, hogy a tudomány milyen károkat szenved a kapitalista gazdálkodásban. Pl. a repülőgépiparban a kormány 1959-ben 90 millió fontot költött a repülőgépek tökéletesítésére, ezzel kapcsolatos kutatásokra. Amikor a katonai igazgatás ugy határoz ott, hogy feladja az irányított lövedékekbe vetett reményeit és beszünteti a kutatómunkát, törli megrendeléseit, ez súlyos válságot okozott. Ha a legújabb tervek szerint Anglia a hatvanas években át akar térni a hangnál sebesebb légijáratokra, újra 100 millió fontra lesz szüksége kutatási és fejlesztési célokra. Hasonló a helyzet +/HAYES, В.: The future employment of British scientiste. (Az angol tudósok jövőbeli foglalkoztatottsága. ) = Marxism Today (London), 1959. jun. 177-180.p. 77