Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

1-2. szám - Szemle

A feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács elhatározta, hogy a tudomány közvetlen és fő feladata a szocialista épités olyan fontos problémáinak a feldolgozása kell, hogy legyen, amelyek lehetővé teszik az ország gazdasági fejlődésének meggyorsítását. A Tudományos Akadémia osztályait meg kell erősiteni, létre kell hozni mellettük a szükséges intézeteket, hogy az Akadémia valóban a tudományos kutatás központjává válhasson. Ezzel egyidőben a legnagyobb üzemek ёз vállalatok mellett tudományos kutatóintézeteket kell létrehozni és az üzemi laboratóriumokban tudományos munkacsoportokat kell szervezni, amelyek az Akadémia és az egyetemek intézeteivel közösen megteremtik a legszorosabb kapcsolatot a tudomány és a gyakorlat között. A határozat a hazai sajátosságokat és adottságokat figyelembevéve megállapítja, hogy az egyes tudományágak, a fizikai és a matematikai, a kémiai és a műszaki, a geológiai és a mezőgazdasági, a biológiai és az orvostudományi, valamint a társadalmi tudományok előtt milyen fontos feladatok állanak és e feladatok megoldása érdekében milyen szervezési, 111. átszervezési munkákat kell elvégezni. A határozat által tervbevett átszervezés egyetlen célt szolgál, a tudományos erő és az anyagi eszközök összefogását, összpontosítását az ország gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából legfontosabb és legaktuálisabb tudományos problémák megoldására. Ennek érdekében pl. a jelenleg a Földmüvelésügyi Minisztérium hatáskörében működő összes mezőgazdasági kutatóintézetek és kisérleti állomások a jövőben a Bolgár Tudományos Akadémiához fognak tartozni, s a Tudományos Akadémiának, a Földmüvelésügyi Minisztériumnak és az Állami Tudományos Tanácsnak javaslatot kell kidolgoznia és a Minisztertanács elé terjesztenie a különböző mezőgazdasági intézetek átszervezéséről és területi egyesítéséről. A határozat értelmében az Állami Tudományos Tanácsnak és a Tudományos Akadémiának a Kulturális és Oktatásügyi Minisztériummal és a Tervhivatallal közösen ki kell dolgoznia a tudományos dolgozók képzésének távlati tervét, mindenekelőtt a fizikai és matematikai, a kémiai és a műszaki tudományok területére vonatkozóan. A tudományos kutatóintézetek, az egyetemek és a főiskolák, valamint pártszervezeteik vezetőinek biztositaniok kell, hogy szakmailag és politikailag a legmegfelelőbb fiatalokat vonják be tudományos kutatómunkára. A tudományos munkához szükséges tulajdonságokkal nem rendelkező személyeket át kell helyezni a szakmájuk területén működő üzemekbe és vállalatokba. A határozat javasolja, hogy a tudományos kutatóintézetek és a főiskolák vonjanak be a tudományos és pedagógiai munkába kitűnő szakembereket a termelés területéről. Illetékes szervek szükség esetén az Állami Tudományos Tanács jóváhagyása után fél állásra is nevezhetnek ki tudományos dolgozót. A határozat javasolja, hogy a Tudományos Akadémia és a Kulturális és Oktatásügyi Minisztérium az Akadémia hatáskörén kivül működő kutatóintézetekbe és laboratóriumokba is nevezzen ki egész, vagy félállásra akadémikusokat, akadémiai levelező tagokat, professzorokat, docenseket és tudományos főmunkatársakat. A Tudományos Akadémia a Kulturális és Oktatásügyi Minisztérium és azok a hatósági intézmények, amelyek mellett tudományos kutatóintézetek működnek, nemcsak a tudományos és technikai együttműködés alapján küldjenek ki hosszabb határidőre specializálódás céljából tudományos dolgozókat, hanem a költségvetésük és az évi valutatervük keretén belül közvetlenül is kössenek megállapodást a szocialista és egyes kapitalista országok akadémiáival, minisztériumaival és illetékes intézményeivel. Előzetesen jóváhagyott terv alapján és az illetékes vállalat évi valutaterve keretén belül tudományos dolgozók és szakemberek saját költségükre tudományos céllal kiutazhatnak a szocialista és egyes kapitalista országokba. Ezek a tudományos dolgozók és szakemberek a külföldön töltött idő alatt vállalataiktól megkapják a teljes fizetésüket. 74