Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

6. szám - Szemle

tempóban semmiféle felső szintii hadvezetési apparátus nem birkózhatott volna meg, a megfelelő egyetemes alkalmazhatóságú, sőt lehetőleg gépesíthető, automatizálható kalkulativ módszerek nélkül. Sőt mivel a siker a rendkívül nagyszámú felvételt viszonylag legjobban kielégítő optimális megoldások megtalálásán múlott. a kalkulativ módszerek nem irányulhattak egyszerűen arra, hogy egy-egy tervbevett megoldás feltételeit és várható eredményeit meghatározzák. Nagyszámú alternativ megoldás kidolgozására és értékelésére is alkalmasaiknak kellett lenniük, ami viszont még a legfejlettebb matematikai módszerek alkalmazása esetén is - sőt részben éppen az ilyen módszerek alkalmazásának szükségessége miatt! - minden emberi erőt felülmúló számítási feladatok végrehajtását követelte meg. Így vezettek a második világháború hadvezetési szükségletei a mai tervezési módszertanban oly nagy szerepet játszó technikák egész sorának kialakítására. Igy fejlődött ki többek között a müveletkutatás (ami eredetileg hadműveleti kutatás volt), az elektronikus számító- és feladatmegoldó gépek technikája,(ami óriási szerepet játszott az atombomba és az irányitható lövedékek megalkotásával kapcsolatos atomfizikai ill. aerodinamikai kutatásokban), a tervezési feladatok kibernetikai modelleken való kikísérletezésének technikája (amit többek között légi stratégiák kialakítására használtak), a lineáris programozás módszere (ami eredetileg a konvojok és más tengeri szállítások optomális programjának meghatározására szolgált), az információelmélet (amieredetileg a háborús híradástechnika sajátos problémáihoz kapcsolódott s ezekből származtatta le olyan sajátos terminusait, mint a "kód", a "dekódolás" stb.), a matematikai játékelmélet (teljes nevén: a stratégiai játékok elmélete) - és igy tovább. Mindezen technikák (sok mással, ujabbal együtt) rendkívül sokoldalú alkalmazást nyernek ma,a békés társadalmi és gazdasági tevékenységek legkülönbözőbb fajtáinak megtervezésében, többek között - mint Nyemcsinov tanulmányából hamarosan látni fogjuk - a szovjet népgazdasági tervezés átfogó módszertana keretében. A szovjet népgazdasági tervezés gyakorláta döntően előbbrevitte a tervezés általános elméletének és módszertanának fejlődését, de közrejátszottak ebben természetesen még más tényezők is. Mint tudjuk, éppen a szovjet tervgazdálkodás nagy sikerei keltették fel a kapitalista világ figyelmét a gazdasági folyamatok központosított, tervszerű irányításában rejlő lehetőségei iránt, mégpedig éppen a harmincas évek elején, amikor a nagy gazdasági válság az ipari és finánctőkével szorosan összenőtt államapparátust a kritikus helyzet sokhelyütt nagyarányú "munkaalkalmak" megteremtésére, "rehabilitációs" és "rekonstrukciós" vállalkozások végrehajtására késztette. Az Egyesült Államokban a szovjet "kisérlet" elsőnagy eredményeit - a legtöbb akkori nyugati államférfival ellentétben - bizonyos objektiv érdeklődéssel figyelő és tudomásulvevő Roosevelt elnök egyes reformtörekvéseinek hatására - nagy figyelemmel kisérték. Gondosan tanulmányozták, miként lehetne a szovjet tervezési tapasztalatokat a kapitalizmus viszonyaihoz "adaptálni", felhasználásával helyreállítani a bajbajutott kapitalista gazdálkodás egyensúlyát, s végső soron növelni a tőkés profitot. A szovjet komplex területfejlesztési tervekhez képest ugyan nem nagy, de a "szabad vállalkozás" hazájában akkoriban mégis rendkívüli méretűnek számító Tennessee-völgyi regionális rendezést Roosevelt ezekkel a szavakkal indokolta, egyik beszédében: "Most nekünk nyilik alkalmunk arra, hogy példát szolgáltassunk - nemcsak saját nemzedékünk, hanem eljövendő nemzedékek számára - amikor ezer mérföldön át egységes egészbe fogjuk össze az ipart és a mezőgazdaságot, az erdősítést és a vízrendezést", s a Kongresszushoz intézett üzenetében még hozzátette, hogy az Egyesült Államok több államára kiterjedő talajjavitási, öntözési, vizienergiatermelési, iparosítási vállalkozás "n.emzeti tervezést" igényel, amiért is javasolja, hogy "a kongresszusi törvényhozás hozza létre a Tennessee-völgyi Hatóságot (TVA) - egy testületet, amely kormányzati hatalommal rendelkezik, de ugyanakkor a s z a b ad v á 11 al к о z á s hajlékonyságával és kezdeményező erejével is rendelkezik. "

+ Nem tartozik ide annak vizsgálata, hogy Roosevelt reform törekvései végül is + MADISON, Charles A. : Leaders and libérais in 20th century America. (Vezetők és liberálisok a 20. századi Amerikában.) New York, 1961. Frederick Ungar Publishing Со. 349-350.

р. nyomán idézve. 21