Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
1-2. szám - Szemle
GREENWOOD, David С.: Solving the scientist shortage. (A tudóshiány megoldása.) Washington, 1958. Public Affaire Press. 68 p. - MTAA tudományos munkaerőutánpótlási kérdéseknek ezen ismert amerikai szakértője szerint az Egyesült Államokban 1958-ban 20 000 tudományos kutatóval kevesebb állott rendelkezésre, mint amennyi a szükségletek fedezéséhez kellett volna. Becslései szerint ez a szám 1970-ig előreláthatólag 50 000-re fog emelkedni. A szerző hangoztatja, hogy a szövetségi kormány sürgős beavatkozására van szükség, továbbá mozgósítani kell az amerikai egyetemeket.tudományos és műszaki egyesületeket, sőt még a kereskedelmi és iparkamarákat is, hogy gátat szabjanak az egyre fokozódó tudóshiánynak. Számos konkrét intézkedésre is javaslatot tesz. The growing shortage of scientists and engineers. (A természettudósok és mérnökök növekvő hiánya.) New York, 1956. Univ.Press. 132 p. - MTA. E kiadvány az Edison Alapítvány egyik intézetében tartott vitaülés anyagát közli, amely igen széles alapon foglalkozott az Egyesült Államok természettudományos kutató- és mérnökszükségletének problémáival. A kötet - bizonyos kétes értékű ideológiai fejtegetésektől eltekintve - sok érdekes és hasznos anyagot tartalmaz az iskolarendszer és a tudományos munkaerőgazdálkodás kérdéseinek megítéléséhez (nemcsak az egyetemi és főiskolai, hanem a középiskolai oktatás vonatkozásában is). Az előadók gyakran összehasonlítják az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyait (15-21., 79-90. p.), mégpedig többnyire a szovjet képzési módszerek előnyeit méltatva. McCRENSKY, Edward: Scientific manpower in Europe. A comparative study of scientific manpower in the public service of Great Britain and selected European countries. (Az európai tudományos munkaerő. Összehasonlító tanulmány Nagybritannia és néhány válogatott európai ország közszolgálatban álló tudományos munkaerőiről.) London-New York-Paris, stb. (1958). Pergamon Press. 188 p. - MTA. McCrensky a washingtoni Tengerészeti Kutatások Hivatala Polgári Személyzeti és Szolgálati Osztályának igazgatója, e könyvében áttekinti azokat a módszereket, amelyekkel az államigazgatás és az állami kutatószervezetek munkaerő-utánpótlása különböző nyugateurópai országokban történik. (Egyes vonatkozásokban összehasonlításokat tesz a Szovjetunióban fennálló helyzettel, kiemelve a szovjet tudományszervezés bizonyos elvitathatatlan előnyeit.) Igen részletesen tárgyalja a tudósok állami szolgálatának elvi kérdéseit, ismerteti a különböző országok kutatási szervezetét, oktatási kérdéseit, a tudományos dolgozók anyagi helyzetét és összehasonlításokat tesz a tárgyalt országok között. A könyvnek egyik legfőbb érdeme az; hogy rendkívül fontos adatokat közöl összehasonlító táblázatokon a következő témákról: a tudományos dolgozók fizetési rendszere az egyes országokban; a műszaki tudományok oktatásának helyzete és a végzett hallgatók számának alakulása. Összehasonlító táblázaton mutatja be, hogy melyik országban, milyen tudományos szakemberekből van hiány vagy megfelelő ellátottság. A könyv egyik függeléke nagy összesitő táblázatot nyújt az egyes országok egyetemein vagy ezzel hasonló szintű felsőoktatási intézményeiben 1954- 1955-ben végzett egyetemi hallgatók számáról és szakmai megoszlásáról. 23