Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

4. szám - Bibliográfia

mellett működő Társadalomtudományi Akadémia filozófiai tanszékét és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Automatikai és Telemechanikai Intézetét, hogy vitát szervezzen számos tudományos szakma nagytekintélyű képviselőinek részvételével a kibernetika filozófiai problémáiról és az egész kibernetikai kutatás világnézeti értékeléséről. Az eszmecsere a szovjet tudományos folyóiratokban zajlott le és mintegy két éven át tartott. Fő dokumentumait - a megjelent legfontosabb vitacikkeket - most egy testes kötetbe foglalva adták ki, amelynek függeléke igen értékes szovjet és nemzetközi bibliográfiát is tartalmaz. A kötet azt tanusitja, hogy milyen sokoldalúan és a tudományos vita szabadságának milyen messzemenő tiszteletbentartásával tárgyalnak meg ma a Szovjetunióban a nemzetközi kutatási eredmények teljes kiértékelése alapján olyan kérdéseket, amelyekben - mint a vita résztvevői maguk is több izben rámutatnak - még nem is olyan régen dogmatikus állásfoglalások érvényesültek. Egyébként a kibernetika nagy tudományos jelentőségének és a kibernetikai kutatások messzemenő kiépítésének szükségességében a vita olyan résztvevői is egyetértettek, akik korábban kételyeket hangoztattak ebben a tekintetben. FITZPATRICK, Frederik L. : Policies for science éducation. New York, 1960. Teachers College, Columbia University. XIII. 219 p. Irányelvek a természettudományok oktatására. MTA A Columbia Egyetem ranárképző kollégiumában néhány év előtt tervezetet dolgoztak ki a természettudományos oktatás színvonalának emelésére. (Amerikában a "science éducation", vagyis szószerint "tudományos oktatás" fogalmán mindig a természettudományos oktatást értik.) Ez a mü, amely már e tervezet jegyében Íródott, összefoglalja a különböző i'oku és különböző iskolatípusoknak megfelelő modern természettudományos oktatás módszertanára vonatkozó legújabb amerikai elgondolásokat és tapasztalatokat, amelyek sok érdekes dialektikai szempontot vetnek fel. HARWELL, GeorgeC.: Technical communication. New York, 1960. Macmillan. X, 332 p. A műszaki közlés. MTA A tudományos és technikai szakirodalom nagyarányú fejlődése révén egyre jobban előtérbe kerül a publikálás módszertanának kérdése. Ez a mü a műszaki közlések (könyvek, folyóiratcikkek, referátumok stb.) szerkesztését, illusztrálását, sajtó alá rendezését és nyomdai előállítását illetően nyújt igen korszerű, részletes útmutatásokat. KIRPICSEVA, 1. K. : Bibliografija v pomosos

1 naucsnoj rabote. Leningrad, 1958. Gosz. ord. Trud. Kraszn. Znam. Publicsnaja Bibliotéka. 480 p. Bibliográfia atudományos munka szolgálatában. MTA "A szovjet tudományos dolgozók legfiatalabb nemzedéke, különösen a önálló tudományos tevékenység kezdetén, állandóan szükségét érzi az olyan tudományos segédeszközöknek, Jmelyekben megismerhetné a tudományos kutatás módszerét és útbaigazítást találna bennünk arra vonatkozóan, hogy hol található a legteljesebb és legpontosabb ismertetés a .'Számára szükséges kiadványokról" - irja Ja. I. Hotjakov, az ismertetett mü szerkesztője. Az emiitett feladat első részével kapcsolatos igényt már többé kevésbé kielégítik a tudományos munka általános technikáját ismertető, eddig megjelent könyvek, brosúrák és cikkek, de ezek sajátos feladatuk, jellegük miatt sem adhatnak választ arra a kérdésre, hogy hol lehet megtalálni a tudományos munkához a szükséges irodalmat, az adott, meghatározott szakra vagy a közeli, szomszédos és néha a távolabbi szakterületre vonatkozóan is. Az ilven irányú igényt, szükségletet eddig egyetlen hasonló szovjet mü sem elégítette ki, még a legegyszerűbb formában sem. I. K. Kirpicseva müve első kísérlet ezen a téren. MAYER-UHLENRIED, Karl-Heinrich: Automatisierung der Dokumentation und Information in der Aufgabensetzung der CETIS derkURATOM. = Nachrichten für Dokumentation (Frankfurt am Main), 1961. no. 1. 6-10.p. A dokumentáció és a tájékoztatás gépesítése, mintáz EURATOM-onbelül működő Európai Tudományos Tájékoztatási Központ feladata. Az Európai Atomenergia-Bizottság (EURATOM) létrehozta a CETIS-t (Centre Européen pour le ' Traitement de l'Information Scientifique), a Tudományos • Információk Feldolgozásának Európai Központját. Ebben a központban jelenleg a dokumentációs munka gépesítési módszereinek tudományos vizsgálata folyik, különbözőtípusú elektronikus gépek igénybevételévei. Elsősorban a gépi fordítás különféle problémái foglalkoztatják ezt a szervet. A CETIS tudományos információkutatási csoportja, a GRISA (Groupe de Kecherche sur l'Information Scientifique) feladata a szükséges nyelvészeti elemzések végrehajtása és a célszerű "gépi nyelv" megalkotása. E munkát külső szakértők bevonásával végzik. A CETIS gépi dokumentációs osztálya, a DOCA (Section de Documentation Automatique) a többi csoport által kidolgozott alapelvek gyakorlati alkalmazása során adódó szemantikai (jelentéstani) kérdésekkel foglalkozik. A DOCA ezenkívül a dokumen tációs munka gépesítésének területén végzett többi kutatásokat is koordinálja. Maga a csoport nem végez közvetlenül dokumentációs munkát, hanem egy európai dokumentációs hálózat kialakításán dolgozik, amely az atomenergia-kutatások információcseréjét végzi, s amelynek működése más területekre is ki fog terjedni. SCHNEIDER, Günther:Gedanken über eine neue mögliche Organisationsform für das Literaturberichtswesen zur schnellen und lückenlosen Information über die wissenschaftliche und technische Weltliteratur. = Dokumentation (Berlin), 1961. l.no. 13-17.p. Gondolatok a szakirodalmi tájékoztatás uj szervezeti formájának lehetőségéről, a gyorsabb és teljesebb tudományos és műszaki tájékoztatás érdekében. A tudományos és technikai szakirodalmi tájékoztatásjelenlegi állásának vizsgálatakor megmutatkozik, hogy a mai szervezeti formák reformra szo78