Tudományszervezési Tájékoztató, 1961

3. szám - Bibliográfia

lefolytatásának szakszerű, de nemcsak szociológiai szakemberek számára hozzáférhető módszertani kézikönyvéről van szó. A reprezentatív-statisztikai felmérési technikák, a kérdőív-, kérdezőiv-, megfigyelési jegyzőkönyv-szerkesztés, az adatgyűjtés és adatfeldolgozás egész organizációja, a felvételezéshez szükséges kutatási idö, kutatószemélyzet és kutatási költség megtervezése terén és számtalan más hasonló gyakorlati kérdésben ez az igen rendszeres, enciklopedisztikusan megirt mü körülbelül a legjobbat nyújtja, amit az angolszász polgári "social survey"-irodalom jelenleg kutatástechnikailag nyújtani tud, s használhatóságát fokozza az, hogy meszszemenöen megkímél az ügyes és hasznos amerikai szociológiai technikákhoz fűződő ügyefogyott és káros szociológiai "elméletek" kiteregetésétől. A terjedelmes bibliográfia jó áttekintést nyújt az idevonatkozó amerikai szakirodalomról. ROUCEK, Joseph S. : The psychological impulses behind study abroad and its effects on Personality. = International Associations (Paris), 1960. jul. 412-422.p. A külföldön végzett tanulmányok pszichológiai mozgatóerői és kihatásuk a személyiségre. A cseh származású, de már az első világháború óta az Egyesült Államokban élő ismertnevü bridgeporti szociológus professzor cikke nem anynyira a külföldön végzett egyetemi és főiskolai tanulmányok, valamint külföldi tanulmányutak pszichológiai mozgatóerőinek és kihatásainak általa adott elemzése miatt érdekes, mint inkább a diákok és tudósok vándorlásainak a középkorig visszanyúló történeti adatai és az egész kérdésre vonatkozó bibliográfiája miatt. Science and resources. Prospects and implications of technological advance. Edited by Henry Jarret. Baltimore, (1959), Johns Hopkins Press. 250 p. A tudomány és az erőforrások. A műszaki haladás kilátásai és következményei. MTA A kötet a természettudományok hat területének, a genetikának, időjárásszabályozásnak, az ásványkutatásnak, a kémiai technológiának, az atomenergiának és az űrkutatásnak jövő lehetőségeiről ad képet. Az amerikai tudományos élet legkiemelkedőbb alakjai, mint George W. Beadle, a Nobel-dijas biológus, Willard F. Libby kémikus, az atomenergia békés felhasználásának egyik úttörője, Edward A. Ackerman, a neves földrajztudós, és sokan mások mondják el józan, tárgyilagos elképzeléseiket saját tudományterületük fejlődésének és kutatásának lehetőségeiről a következő 20-30 évben s kitérnek az ezzel kapcsolatos kutatástervezési főfeladatokra is. The science doctorates of 1958 and 19591 Their numbers, characteristics and employment. Washington, 1960. National Science Foundation. 28 p. Az 1958. és 1959. évben elnyert tudományos doktorátusok /az Egyesült Államokban/. Számuk, jellemzőik és a doktorátust nyert személyek elhelyezkedése. MTA Ez a hivatalos amerikai statisztikai felvétel számszerű áttekintést nyújt az Egyesült Államok egyetemein és főiskoláin nyert doktorátusok szakmánkénti számszerű megoszlásáról az 1958. és 1959. évben (az előző évek összehasonlító adataival). Megjegyzendő, hogy a tudományos doktori fokozat Amerikában a mi egyetemi doktori okleveleinknél magasabb, viszont a mi "tudományok doktora"-minősítésünknél lényegesen alacsonyabb tudományos fokozatot jelent, amelyet általában csak az egyetemi vagy főiskolai oklevél megszerzése után több évvel lehet tudományos kutatómunka révén elérni. (A jelöltek átlagkora a kimutatás szerint 31 1/2 év.) Érdekes a doktori minősitést nyert személyek központi nyilvántartására bevezetett és a doktori oklevél átvétele előtt kitöltendő kérdőív, amelyet ez a kiadvány függelékben közöl, s amelyhez a tudományos szakmák részletes hivatalos jegyzéke és felosztása csatlakozik. A Szovjetunió lakosságának képzettségi színvonala, nemzetiségi összetétele és korszerinti megoszlása az 1959.évi össz-szövetségi népszámlálás adatai alapján. (Ob urovne obrazivanija nációnál'

nom szosztave i vozrasztnoj sztrukture naszelenija SzSzSzR po dannüm Vezeszojuznogo perepiszi naszelenija 1959 goda. = Vesztnik Sztatisztiki, i960. 2.no. 9-21.p.) Nyersfordítás KSHK A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal e közleménye szerint befejeződött az 1959. évi össz-szövetségi népszámlálási adatok feldolgozásának egy ujabb fázisa, s most már rendelkezésre állanak többek között a lakosság képzettségi színvonalára vonatkozó részletes statisztikai kimutatások is. A közlemény rendkivül érdekes összesítő adatokat tartalmaz erre vonatkozólag. Kiderül többek között, hogy mig a cári Oroszországban 1913-ban mindössze 290 000 főt számlált a felsőfokú, valamint be nem fejezett felsőfokú és középfokú képzettséggel rendelkezők száma, addig napjainkban már 13,4 millió fő rendelkezik ilyen képzettséggel. A befejezett magasabb (értsd: főiskolai és hasonló) képzettséggel rendelkező szovjet férfiak és nők száma ma már majdnem egyenlő, ti. 1 933 000 ilyen képzettségű férfi és 1 845 000 ilyen képzettségű nö van ma a Szovjetunióban. A Szovjetunió lakosságának képzettségi színvonalára vonatkozólag itt közölt adatok a szovjet kulturforradalom mélységének és terjedelmének legékesebben szóló bizonyítékai közé tartoznak, s gondos tanulmányozást érdemelnek a tudományos és műszaki káderutánpótlás, a közép- és felsőfokú oktatás rendszerének kiépitése és sok más fontos tudománytervezési probléma szemszögéből. 83