Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
3. szám - Szemle
Mindazonáltal nemzetközi adatok gyűjtésének és egybevetésének még ilyen körülmények között is megvan a maga haszna. Hiszen megfelelő kiértékeléssel az ilyen adatok is számos utmutatást nyújthatnak a tudományos kutatás fejlődési tendenciáira, anyagi alapjainak terjedelmére és megoszlására vonatkozólag. Tájékoztatónk ezért feladatának tekinti azoknak a statisztikáknak a nyilvántartását, amelyek a tudományos kutatás állapotáról, s különösen anyagi alapjainak megoszlásáról és fejlődéséről megjelennek. Az alábbiakban néhány érdekes ujabb keletű statisztikát közlünk a tudományos kutatás költségeiről. A statisztikák egy részénél az olvasóban felmerülhet az a kérdés, vajon miért nem a legutóbbi egy-két év adatait ismertetjük. Ennek a magyarázata az , hogy kellően felbontott és teljes statisztikák a kutatási ráfordításokról egyelőre számos esetben csak több éves késedelemmel jelennek meg. (Elszórt egyes adatok a kutatási ráfordításokról Szemle- és Figyelő- rovatunk különböző cikkeiben gyakran szerepelnek.) Tájékoztatónkban a jövőben is igyekezni fogunk a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének, valamint szaktudományok és kutatási típusok szerinti megoszlásának minél teljesebb nemzetközi statisztikai áttekintését nyújtani. Tájékoztatónk dokumentációs céljait tekintve a közölt adatok részletes elemzése és feldolgozása nem tartozik hatáskörünkbe. De - ugy véljük - a statisztikák önmagukért is beszélnek, aligha lehet például megrendülés nélkül, pusztán "statisztikusi objektivitással" szemlélni egy olyan adatot, amelyből kiderül, hogy a Szovjetunió 1940 és 1950 között majdnem megháromszorozta szociális és kulturális kiadásait, amikor pedig ezen időszak felét a fasizmus elleni háború vette igénybe, amelynek során a Szovjetunió európai területén a szociális és kulturális intézmények nagyrésze megsemmisült. S nem elég ennyi: nem is egészen egy évtized alatt - 1950-tól 1959-ig - a Szovjetunió szociális és kulturális ráfordításai újra megduplázódtak. Tájékoztatónkban arra törekszünk, hogy minél több és minél részletesebb adattal szolgáljunk a mai tudományos kutatás fejlődéséről. Egyáltalában nem szándékszunk elhallgatni azt, hogy a fejlett tőkés országok ugyancsak nagy erőfeszítéseket tesznek kutatási potenciáljuk növelésére. A szocialista tudomány és a szocialista világrendszer győzelmét nem ellenfeleinek lebecsülése biztosítja, hanem az, hogy az emberi alkotóképesség és a tudomány korlátlan fejlődési lehetőségeit teremti meg. Tájékoztatónk e számában megkezdjük azoknak a statisztikai táblázatoknak a közlését, amelyek - az adatok megfelelő kiértékelésével - alkalmasak arra, hogy a fentebb vázolt nehézségek ellenére áttekintést nyújtsanak a tudományos kutatás nemzetközi fejlődésének anyagi alapjairól. 1. táblázat A Szovjetunió oktatási és kulturális kiadásainak növekedése 1928-tól 1959-ig a tudományos intézetek fenntartására forditott költségeket beleértve 4"/ 1928 1940 1950 1955 1959 (terv) Szociális és kulturális szükségletekre millió rubelben 2 627 40 903 116 734 147 172 232 200 Szociális és kulturális szükségletekre, az összes költségvetési kiadások százalékában 29,9 23,5 28,3 27,3 32,8 Oktatási és népművelési kiadások a szociális és kulturális ráfordításokon belül, millió rubelben Oktatási és népművelési kiadások a szociális és kulturális ráfordítások százalékában 1 117 42,5 22 489 55,0 56 895 48, 8 68 944 46, 9 94 300 40, 6 + / Az adatok forrása: KOMAROV.V.E. : Ékonomicseszkie osznovü podgotovki szpecialisztov dija narodnogo hoz j aj s zt va. (A nemzetgazdaság számára való szakemberképzés gazdasági alapjai.) Moszkva, 1959. Izdatel'sztvo Akademii Nauk SzSzSzR. 206. p. MTA (Valamennyi adat hivatalos szovjet forrásból származik;összeállitásuk Komarov müve, 21. táblázatának és a hozzáfűzött részletesebb adatközlésnek felel meg.) 39
