Tudományszervezési Tájékoztató, 1961
3. szám - Szemle
megvitatásra a tudósok széles körének bevonásával, valamint az anyagi gondoskodás is, amelynek révén a LTA-hoz, a felsőoktatáshoz, valamint az egyes miniszteri tárcákhoz tartozó tudományos intézeti hálózat kiépült, szervezetileg és kutatási profilját illetően megszilárdult. AZ LTA TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁLÁSI FELADATAI Az LTA abban a törekvésében, hogy az ország tudományosságának legfőbb tervezője és koordinálója lehessen, nem feledkezett meg arról, hogy e feladatot sikeresen csak ugy oldhatja meg, ha a munkát az egyéb jelentős tudományos hálózatokkal (a 76 intézményt és 33^ osztályt magábanfoglaló felsőoktatási kutatási hálózattal, továbbá a 70, gyakran széles tevékenységi körű intézménnyel rendelkező szakmai kutatási hálózattal) összhangban, e hálózatok önállóságának és illetékességének tiszteletben tartásával végzi el. Az LTA tudományos bizottságai a mult év első negyedében - a már említett résztervezésekben való részvétel után - hozzáláttak a lengyel tudomány 1961 -1975.évi távlati tervének, valamint a népgazdaság szempontjából legfontosabb kutatások 1961-1975 évi távlati tervének kidolgozásához. Az utóbb emiitett terv kidolgozása a befejezés előtt áll. Egyébként az LTA e munkája teljesen összhangban van nemrég jóváhagyott alapszabályával, amely kimondja, hogy az LTA által gondozott távlati tervnek "felkeli ölelnie a népgazdasági szempontból különösen fontos, a népgazdasági tervvel összefüggő kutatásokat, valamint meg kell határozni: 1. a tudomány valamennyi ágazatának fejlődési irányát; 2. azokat a szükségleteket és feladatokat, amelyek a tudományos kutatásokat végző káderek képzését és a tudományos kutatások szervezését illetően jelentkeznek; 3. a tudományos kutatásokra forditott, egyre növekvő összegek megoszlását." A fent vázolt feladatok elvállalásával az LTA kilenc évi pozitív és negatív tapasztalatok után végre megtalálta a neki megfelelő helyet a népi Lengyelország tudományos életének szervezetében. AZ AKADÉMIAI INTÉZETI HÁLÓZAT ÉS A KÁDERFEJLESZTÉS KÉRDÉSEI Az LTA széleskörű feladatai a tudomány tervezése és koordinálása terén ismét élesen állitják előtérbe az akadémiai intézeti hálózat régóta vitatott problematikáját. Annak a szervnek, amely országos szinten koordinál, elsősorban magának kell rendelkeznie mintaszerűen kiépitett hálózattal. Ebben a vonatkozásban a munka javarésze még az LTA előtt áll, bár tudományos bizottságai az előbb emiitett munkálatok során már felmérték a jelenlegi helyzetet és a felmerülő szükségleteket, és az eddigi elnökségek tevékenységének eléggé lényeges eredményeként az akadémiai intézmények mind az anyagi bázis,mind a káder-helyzet szempontjából eléggé megerősödtek, s ez együttesen kedvező előfeltételeket teremt a további munkához. A jelentési időszakban az LTA elnökségének irányvonala az akadémiai intézeti hálózat vonatkozásában a következő volt: elsősorban nem uj intézményeket létrehozni, hanem a meglévők közül azokat megerősíteni, amelyek az akadémiai hálózat által vállalt feladatok elvégzésének megfelelne):, és pontosan kialakult kutatási profillal rendelkeznek. Ez az irányvonal azonban nem jelentette azt, hogy az LTA egészében lemondott volna a kutatóintézeti hálózat további kiegészítéséről, de a számszerű fejlesztés az előző időszakokhoz képest kisebb mértékűvé vált. Annál inkább meg kell emliteni a Biokémiai és Biofizikai Intézet, a Matematikai Készülékek Intézete, valamint olyan kisebb intézmények létrejöttét, mint amilyen a Mérnöki Vegyészet és Készülékfejlesztés Intézete,az Általános Munkaszervezési Kérdések Munkahelye,vagy a Filozófiai és Szociológiai Intézet Kibernetikai Munkahelye és az Orvostudományi Osztály néhány hasonló, u.n. "munkahely"-jellegű kisebb kutatóintézménye. Ezek az akadémiai hálózatnak kiegészítésére, vagy a tudományos kutatás ujabb távlatainak feltárására jöttek létre. 19
