Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
3. A tudományos publikálás és kommunikálás
ahol N a szerkesztők száma, P a publikációk száma/év, N 0 a függőleges tengelymetszet értéke. A (26) egyenletet átírva kapjuk: N = N 0 P m . (27) Az m kitevő értéke 1,0 alatt marad. Ez azt mutatja, hogy az összefüggés N és P között nem lineáris. Ha valamely ország szerkesztőinek számát növelni szeretné 1 fővel, mondjuk 50-ről 5 l-re, akkor kétszer, ha 100-ról 101-re, akkor már közel háromszor akkora erőfeszítésre van szüksége a publikációk termelésében, mintha azt 10-ről 1 l-re szeretné növelni. A szaggatott vonal fölött, azaz a felső hibahatáron túl helyezkednek el a „fölül reprezentált" országok, azaz azok, amelyek nagyobb szerepet töltenek be a szerkeztőbizottságokban, mint az a publikációs tevékenységükből következne. A szaggatott vonal alatt pedig azok az országok találhatók, amelyek nagyobb részvételt érdemelnek. A szerkesztők „minőségének" jellemzésére az idézettségüket tekinthetjük mértéknek. Az Institute for Scientific Information (ISI) által kiadott Science Citation Index (SCI) Citation Index kötetei alkalmasak azon publikációik kapott idézeteinek megszámlálására, amelyekben a szerkesztők első szerzőként szerepelnek. Az előbbi 14 analitikai kémiai folyóiratok szerkesztői idézettségének 5 éves adatait (1970—1974) és a szerkesztők számának összefüggését a 22. ábra mutatja. A 22. ábra hasonló képet mutat a 21. ábrához, a regressziós egyenes korrelációs együtthatója r = 0,85; iránytangense pedig m = 0,75. Ha valamely Egyesült Államo*^.'' 5 IC) 4 5 Idézetek száma/5év 22. ábra. Egyes országok szerkesztői számának és idézettségüknek összefüggése 14 analitikai kémiai folyóiratban. A szaggatott egyenesek a regressziós egyenes alsó és felső hibahatárát jelentik 76
