Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

3. A tudományos publikálás és kommunikálás

tekintélyt — miért is törekednének a számukra kedvezően kialakult rend megváltoztatására? Gordon

1

8 egyik 1977-ben megjelent dolgozatában hangsúlyozza, hogy a szerkesztők és bírálóik, akik a tudományos folyóiratok hőn óhajtott lapjain való szereplés felett őrködnek, különösen a legrangosabb folyóiratok „kapuőrzői" (gatekeepers), alapvető stratégiai szerepet töltenek be az illető tudományterület fejlődésében. A stratégiai szerepek nemzetek közötti megoszlására Zsindely és munkatársai

1 9 végeztek tudománymetriai vizsgálatokat. Meghatározták a nemzetközi természettudományos folyóiratok szerkesztőbizottságainak nemzetek szerinti összetételét. Megvizsgálták, hogy az egyes országok milyen arányban vesznek részt a tudományterületek nemzetközi folyóiratainak szerkesztésében. 253 nemzetközi természettudományos folyóirat szerkesztőinek nemzeti megoszlását a 5. táblázat mutatja be. A táblázatból leolvasható, hogy 5. táblázat Az egyes országok részvétele a világ nemzetközi természettudományos folyóiratainak szerkesztőbizottságában Szerkesztőbizottsági _ , Reszesedes . . . Rangsor Ország „ tagok szama a 25 3 vizsgált folyóiratban 1 Egyesült Államok 28,30 2371 2 Egyesült Királyság 14,63 1200 3 NSZK 10,25 841 4 Franciaország 5,34 438 5 Japán 3,06 251 6 Svájc 3,00 246 7 Olaszország 2,90 238 8 Kanada 2,85 234 9 Hollandia 2,84 233 10 Szovjetunió 2,67 219 11 Svédország 2,31 183 12 Ausztria 1,96 161 13 Ausztrália 1,93 158 14 Belgium 1,83 155 15 NDK 1,60 131 16 Csehszlovákia 1,45 119 17 Magyarország 1,44 118 18 Izrael 1,24 102 19 Lengyelország 1,10 90 20 Dánia 1,04 85 21 India 0,89 73 22 Norvégia 0,76 62 23 Finnország 0,57 47 24 Jugoszlávia 0,48 39 73